Az egész világhoz hasonlóan Ukrajna is gazdasági válsággal néz szembe. Az ország lakossága a korábbi válságok tapasztalatai alapján a hazai valuta leértékelődésére és az infláció elszabadulására számított. Az ország mostani helyzete azonban egészen eltér a korábbiaktól. Ukrajna gazdasága, története során talán most először ellenáll a mostani válságnak. De hogyan csinálják? Vendégszerzőnk írása.
Az elmúlt évek gazdaságpolitikai változásainak, a végrehajtott
reformoknak köszönhető, hogy Ukrajna nem szembesült árfolyamcsökkenéssel és
gyors inflációval.
Az Ukrán
Nemzeti Bank közbelépése
A mostani válság a korábbiakhoz igen hasonlóan indult: a lakosság és a cégek valutavásárlásba kezdtek, a hrivnya pedig folyamatosan veszített az értékéből. A pánikkereslet kezelése érdekében az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) a devizatartalékaiból történő eladással avatkozott be a piaci folyamatokba.
Az NBU intervenciói lecsillapították a pánikhangulatot. A nemzetközi tartalékokhoz viszonyított hiány mértéke a mostani válság kitörésekor pontosan megfelelt a 2008-as és a 2014–2015-ös válság elején mért szintnek.
A válság további alakulása azonban már eltért a múltban tapasztaltaktól. A pánikszerű valutakereslet kielégítését követően erősödésnek indult a hazai pénznem. Lassult az infláció növekedési üteme, 2020. április végén éves alapon 2,1 százalékon állt.
Soha nem volt ilyen erős
A mérsékelt folyó fizetésimérleg-hiány, a mérsékelt
költségvetési hiány és a kezelhető, alacsony infláció, mind olyan jelenségek,
amelyek alátámasztják az ukrán gazdaság erősödését.
A folyó fizetési mérleg hiánya 2019-ben a GDP 3 százalékát sem érte el, miközben a korábbi válságok kitörésekor 2,5–3-szor magasabb szinten állt a mutató. Mindez az Ukrán Nemzeti Bank döntésének volt köszönhető, amellyel a mesterséges szintű, rögzített árfolyam fenntartása helyett áttért a keresletet és kínálatot, valamint a gazdaság valós állapotát tükröző lebegő árfolyam alkalmazására.
A költségvetési hiány GDP-arányosan 2 százalék körül alakult. Az államháztartás terheinek csökkenéséhez hozzájárult az is, hogy az ország reformokat hajtott végre a bank- és az energiaszektorban. Az állam az elmúlt években sok milliárd hrivnyát bocsátott ki az ágazatok megvédése érdekében, ami a valuta leértékelődéséhez és inflációhoz vezetett. A bankszektor ma már önállóan is képes kilábalni a válságból, a Naftogaznak pedig többé nincs szüksége támogatásra ahhoz, hogy égbeszökő árakon vásároljon gázt.
Az alacsony inflációs szintet az NBU által az elmúlt
években követett monetáris politikának köszönhetően sikerült elérni. A Nemzeti
Bank arra törekedett, hogy a lehető legkövetkezetesebb és legfüggetlenebb
legyen. A monetáris politika kellően rugalmas volt ahhoz, hogy reagálni tudjon
a gyorsan változó piaci feltételekre. Emellett bevezették a piacon az Ukrajna
számára szükséges, új pénzügyi eszközt, az IRS-t (kamat csere ügylet).
Új monetáris
politikával a válság ellen
A Nemzeti Bank a korábbi válságidőszakok és a mostani
során tett lépéseinek összehasonlítása alapján megállapítható, hogy az NBU
korábban meglehetősen szigorú és radikális monetáris politikai intézkedésekkel
igyekezett elkerülni és kezelni a válságot. Növelte a leszámítolási kamatlábat,
korlátozta a hrivnyakínálatot, és devizakorlátozásokat vezetett be.
Az Nemzeti Bank most először áll készen arra, hogy
támogassa az ország gazdaságát a válsághelyzetben. Ezt bizonyítja, hogy a
leszámítolási kamatlábat folyamatosan rekordszintre – 6%-ra – csökkentette
(utolsó módosítás 2020. október 23-án), és egyszerűbbé tette a bankok számára
az NBU által biztosított hosszú távú refinanszírozáshoz való hozzájutást.
Hosszú az út a
gazdaság stabilizálódásig
Az intézkedések hatására megnőtt a lakosság és a cégek
bizalma az NBU iránt, de amint a Nemzeti Bank visszatér a korábban alkalmazott
módszereihez, a helyzet újra meg fog ismétlődni: a lakosság és a cégek hatalmas
mennyiségben fogják felvásárolni a biztonságos menedéknek tekintett valutát. A
későbbiekben ez felgyorsítja majd az inflációt és ellehetetleníti a gazdaság
megtámogatása érdekében tett minden korábbi erőfeszítést.
Ezért a Nemzeti Bank nem ülhet nyugodtan a babérjain, a hosszú távú jövőre kell összpontosítania. Ukrajna akár úgy is kikerülhet ebből a válságból, hogy a nemzeti valutájába vetett bizalom megerősödik a válság előtti helyzethez képest. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a központi bank rendkívül óvatos gazdaságélénkítő intézkedéseket hozzon, amelyekkel nem váltja ki az infláció felgyorsulását és a tervezett középtávú célt, az 5 százalékot meghaladó áremelkedést.
Anton Kovalenko
Az OTP Csoport ukrán leánybankjának treasury vezetője
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
Borítókép: Adrianna Kaczmarek / Unsplash
