Döbbenetesen szép, egyedi, formabontó és figyelemfelkeltő megoldások, amelyek puszta léte bizonyítja azt, hogy fatális tévedés uniformizáltnak nevezni a televíziós szektort.
Trendek jönnek-mennek, termékcsoportok törnek fel és buknak alá, de a tévék népszerűsége örök. Éves szinten 220-250 millió darab fogy belőlük, a világ minden táján keresettnek számítanak, és nagyon úgy tűnik, hogy túl fogják élni a hagyományos műsorszórás eltűnését is. Egy-egy vásárlási döntés folyamán nem pusztán a termékek tudása, képminősége játszik szerepet, hanem azok külseje is sokat nyom a latban. Így volt ez 50 éve, így van most és így lesz a jövőben is, ez nem lehet kérdés. A gyártók ebből fakadóan mindig is törekedtek arra, hogy dizájnban is tudjanak újat mutatni, és iszonyatos energiákat mozgattak és mozgatnak meg annak érdekében, hogy olyan formai megoldásokkal álljanak elő, amelyek felkeltik az érdeklődést, amelyek önmagukban képesek eladni egy készüléket.
Ezen erőfeszítéseknek köszönhetően rengeteg kifejezetten érdekes megjelenésű darab bukkant fel az elmúlt bő fé évszázadban. Közöttük akadnak olyanok, amelyek utólag zsákutcának bizonyultak, mások viszont kiállták az idő próbáját. Jöjjön most 10, felejthetetlen tévés dizájnbomba!
Brionvega Algor
Az olasz Brionvega a huszadik század második felének első évtizedeiben jó pár olyan ötlettel állt elő, amelyek friss fuvallatot hoztak a szórakoztatóelektronikai szektorba. Például a cég által tervezett ikonikus lemezjátszó-hifi szettet használta a csúcson lévő David Bowie is, és a tévés fronton is tudtak maradandót alkotni.
Az 1964-ben bemutatott Algor a mobil televíziózást újította meg: A középen enyhén megtört készülékház a maga korában forradalminak számított. Ráadásul amellett, hogy esztétikus, még praktikus is, hiszen a földre téve is kényelmesen nézhető a képernyő.
JVC Videosphere
A hatvanas évek végén, hetvenes évek elején tombolt az űr-láz világszerte, és erre rezonált a JVC, amikor 1970-ben bemutatta a legendás Videosphere nevű termékét. A készülékház kialakítása során a tervezőket az űrhajósok sisakja inspirálta, és végeredményként egy egészen pazar külsejű termék született. A Videosphere mai szemmel is abszolút frissnek hat, csak elképzelni lehet, hogy mekkorát robbanhatott ez a dizájn a maga idejében.
Hogy milyen hatása volt, azt tökéletesen példázza, hogy még évtizedekkel később is születtek hasonló kialakítású audio eszközök, illetve nem sokkal később egy nagy rivális, az akkoriban a csúcson lévő Philips is előállt egy ilyen “sisak televízióval”. A lapostévék megjelenése viszont feleslegessé tette a mély készülékházat, és ezért a jövőben már jó eséllyel nem fogunk találkozni ilyen modellel.
Thomson Zeo
A francia Thomson az 1990-es évek egyik legsikeresebb, legbefolyásosabb tv-gyártó cége volt. A vállalat irgalmatlan bevételeket ért el évről-évre, akart és tudott költeni a dizájnra is, aminek köszönhetően jó pár meghökkentő termékkel rukkoltak elő ebben a korszakban. Ezek közül is talán a legjobb a Zeo, amelyet szoktak “Mosolygó TV”-nek is nevezni az alsó részén található, smile-t idéző vonal miatt. A Zeo külseje így durván három évtizeddel később is teljesen rendben van, és egy abszolút időtálló alkotást sikerült letennie az építészeti munkáiról is híres Philippe Starcknak az asztalra.
Samsung Bordeaux
2006 sok szempontból is fontos év volt a Samsung számára televíziós szempontból. Egyrészt ebben az évben vette át a cég a globális elsőséget a piacon, köszönhetően elsősorban az igen kedvező árú modelljeinek. És ekkor léptek színre azzal a modellel, amellyel megkezdték a prémium szegmens meghódítását is, és amely a maga idejében forradalmasította a tv dizájnt.
Ez volt a Samsung Bordeaux, amelynek formája egy borospoharat idéz, az alul enyhén ívelt, átlátszó éllel, illetve az üveghatású szintén áttetsző nyakkal és talppal. Ilyen megoldásokkal korábban a nagyközönség nem találkozhatott a televíziókon, és igen jól fogadták a tömegek a dél-koreai konszern újításait. A termékből az első fél évben eladtak egymillió darabot, és végül összesen hárommilliót értékesítettek belőle, ami egy drága, felső kategóriás készülék esetében bombajó eredménynek számít. Ennél is nagyobb dolog, hogy a dizájnelemek, főként a kristályos hatású él, rengeteg más gyártónál megjelentek, és mind a mai napig vannak olyan készülékek, amelyeken feltűnik ez a megoldás.
Hannspree Elephant
Vannak pillanatok, amiket nem felejt el az ember. Ilyen az első csók, a gimnáziumban félpályáról bevágott hárompontos, az első karambol, az első UV, az első pillantás a saját lakásra, és ilyen volt az első találkozásom az elefántos tévével is. Emlékszem, még 2008-ban a gigantikus berlini IFA szakkiállításon bolyongtam már napok óta, kótyagosan az ipari mennyiségű terméktől, elektroszmogtól kábán, mikor betévedtem egy tajvani cég kicsit eldugott főhadiszállására, ami tele volt rettenetesen mókás külsejű termékkel. Köztük pedig ott vigyorgott a Hannspree Elephant, ami azonnal elcsavarta a fejem.
Nagyon tetszett az egész termékvonal, amely felüdülésként hatott a rengeteg, magát igen komolyan vevő, komoly cég és tv után, és ezek közül is kiemelkedett ez a készülék. A puha plüss, ultracuki készülékházba bújtatott 10 inches LCD televízió képminősége nem volt nagy szám, de a dizájn vitt mindent. Sajnos a tajvani cég nem feküdt rá teljes erőbedobással erre az irányzatra, alig költöttek marketingre és a különleges külsejű modelljeik nem futottak be nagy karriert, így az elefánttévé is kihalt. Nagy kár!
Philips Aurea
Vannak megoldások, amelyeknek minden emberi számítás szerint ütniük kellene, ennek ellenére még sem hódítják meg a világot. Ezek közé tartozik a Philips Aurea tv, amelyről már utólag látszódik, hogy zsákutcának bizonyult, pedig még most is lenyűgözőnek tűnik. Maga a formavilág a kerekített élekkel nem valami nagy szám, az viszont már igen, hogy a fényt áteresztő keretbe RGB LED-ek tömegét helyezték el, amelyek a képen futó tartalom függvényében változtatják a színüket.
Ez pedig iszonyatosan látványos végeredménnyel jár, és totálisan egyedivé teszi egy készülék megjelenését. Az Aurea drága volt, gazdaságilag sikertelennek bizonyult, és a gyártó inkább az olcsóbb és egyszerűbb Ambilight eljárás felé fordult, aminél ezeket a fénykibocsátó diódákat a hátlapon helyezik el.
Sony X9
A Sony mindig is ismert volt a bevállalósságáról, és a 2013-as X9 nevű televíziójuk dizájnjával is sikerült alaposan meglepni a világot. Ekkoriban az volt a trend, hogy mindenki próbált minél vékonyabb kávákkal előállni, a japán cég viszont pont az ellenkező irányba indult. A termék két szélére igen széles kávát építettek a mérnökök, és itt helyezték el a két 12,5 wattos hangszórót, illetve a 20 wattos mélynyomókat.
Mivel nem rejtett hangsugárzókat használtak, ezért a megszólalás is sokkal jobb volt a megszokottnál, a sztereó megteremtésében például a tv kifogástalanul teljesített. A megjelenése totálisan egyedivé tette az akkori televíziós mezőnyben, és kifejezetten jót tett a modell külsejének az oldalra pakolt hangrendszer. Azonban a jelek szerint a tömegek nem így vélekedtek, mert a Sony igen hamar visszatáncolt, és rövid idő alatt kivezette kínálatából az ilyen kialakítású termékeket.
Samsung S9C
Az ívelt készülékházú televíziók prototípusait már korábban kiállították különféle expókon, de az első olyan modell, amely tömegek figyelmét keltette fel, és teljesen kiforrott külsővel bírt, a Samsung 2013-as OLED televíziója volt. A készülék bemutatását követően a “felső kategória” és a “menőség” lett az ívelt kialakítás szinonimája. Bár ez a vonal mára teljesen eltűnt, de ettől függetlenül tény, hogy évekre meghatározta a televíziós iparágat ez a trend. Rengeteg volt a hajlított készülék, a nagy szupersztárok is ilyennel parádéztak, és remekül lehetett e modellekkel villogni az Instán és a Facebookon.
LG Wallpaper
Korábban is voltak olyan tévék, amiket a falra lehetett akasztani, de amit az LG bemutatott 2017-ben, az alapvetően írta át a szabályokat. A vállalat ugyanis egy mindössze 4 milliméter vastag (!!), rugalmas, lepelként a falra simuló televízióval lepte meg a világot. Ez volt az LG Wallpaper, azaz a tapétatévé, amelyet négy kis mágnes segítségével lehetett a falra vagy akár üveglapra felcuppantani. Az elektronika, a hangrendszer és a csatlakozók egy külső dobozon kaptak helyet, az összhatás pedig egyszerűen remek volt. Még 2022-ben is iszonyatosan futurisztikusnak hat a modell, amely úgy ultradizájnos, hogy nincs rajta semmilyen díszítés, vagy kiegészítő formai elem.
LG Rollable
Annál egyszerűen nincsen menőbb, figyelemfelkeltőbb, mint mikor a szobában álló, minimalista, fémes, hangszórónak tűnő doboz egyszer csak zümmögni kezd, és szép lassan kiemelkedik belőle egy összetekerhető képernyő. Letisztult, elegáns, és üvölt róla az innováció, ami miatt az ember úgy érzi magát, mintha egy sci-fi filmben lenne. Az LG pedig mindezt megcsinálta, és piacra is dobta, hiszen az LG Rollable OLED tévék már megvásárolhatóak. Az áruk mondjuk halálos, és még biztos, hogy jó darabig nem válnak tömegtermékké, de az is biztos, hogy magukra rántják a tekintetet.
A címlapkép forrása: LG