Az amerikai elnök legutóbb a NATO-tagországokat fenyegette meg, még azt is belógatva, hogy az Egyesült Államok akár ki is léphet a védelmi szövetségből, másik témája pedig az amerikai külkereskedelmi deficit. De hova vezet ez?
A múlt heti NATO csúcson az amerikai elnök két dolog ellen kelt ki igazán: célpontba kerültek a potyautas NATO tagállamok valamint az Oroszországot Németországgal összekötő – és Lengyelországot valamint Ukrajnát elkerülő – Nord Stream 2 gázvezeték, amit Donald Trump hatalmas hibának tart. Az amerikai elnök viselkedése persze megint téma volt, szövetségesek nem így szoktak egymással tárgyalni, Trump odáig ment tárgyalópartnerei sokkolásában, hogy belógatta, Amerika akár ott is hagyhatja a NATO-t. Moró Tamás portfóliómenedzser , a Concorde blogján világította meg, mi lehet az elnöki logika hátterében.
Kuszának tűnik, pedig van mögötte stratégia
Trump egyetlen dologban következetes és hajthatatlan: “az amerikai külkereskedelmi deficit, a többi ország által »kihasznált« USA problémája szinte minden nap előkerül. A novemberi időközi választások előtt láthatóan ez az elnök fő sztorija a választók felé, részben a belpolitikai viharok ellentételezéseként” – így az elemző.
Az elnök szerint a világkereskedelem egy zéró összegű játszma, ahol Amerikának a nyertes oldalon kell állnia, más nem számít. De mi alapján mondja Trump, hogy Amerika nem a nyertes oldalon áll most?
“Egyszerű összefüggésekben gondolkodik, alapvetően a javak és nem a szolgáltatások egyenlegére fókuszálva. (…) Hosszú oldalakat lehetne megtölteni azzal, hogy ez a logika miért hibás. A teljesség igénye nélkül hiányzik belőle a szolgáltatások és immateriális javak egyenlege, az adóparadicsomok felhasználása az amerikai cégek által, illetve az egyes országok tényleges hozzáadott értékének vizsgálata, az elhibázott adópolitika és általában a dollár világpénz jellegének figyelembe vétele.
Természetesen ez nem menti fel Kínát az által képviselt keményen protekcionista irány alól, ugyanakkor a sokkal inkább piacvezérelt EU esetében az amerikai kritika kevésbé érthető még akkor is, ha Európa külkereskedelmi többlete tényleg kiemelkedő”
– így az elemző.
Hogyan lehet a külker-deficitet rendbe hozni gyorsan és látványosan? Például az export felpörgetésével, csakhogy az amerikai gazdaság kapacitásai végesek.
“Jelenleg az USA nem rendelkezik érdemi többlet exportkapacitással a Trump számára fontos fizikai javak területén. Két terület kivétel csupán: a haditechnikai eszközök és a földgáz, elnöki terminusa alatt itt lehetne látványos eredményeket elérni az export növelésében”
Trump úgy gondolkodik, ha az európai NATO tagállamok ténylegesen a GDP 2 százalékát költenék védelmi célokra, az amerikai hadiipar lehetne az egyik nagy beszállítójuk.
“Ha a jövőre látványosan bővülő amerikai cseppfolyós földgáz, azaz LNG exportkapacitások elkészülnek, akkor az USA jelentős beszállítója lehetne az európai piacnak, ennek viszont az épülő Nordstream 2 alacsony változó költségével elkészülte után keresztbe tenne. Meg kell tehát ennek elkészültét akadályozni” – írja Moró.
Hosszú távon káros lehet
A legnagyobb gond, hogy Trump nem képes stratégiai gondolkodásra, ez látványosan kijön geopolitikai kérdésekben is. Sokkal inkább hisz abban a stratégiában, amit ingatlanbefektetőként alkalmazott: sokkolja tárgyalópartnereit, hátha azok beadják a derekukat. Ami az üzleti életben rövid távon működik – vagy például a belpolitikában -, az nem biztos, hogy egy nagyhatalom hosszú távú geopolitikai céljait is szolgálja. Ez meglátszik Trump személyzeti politikájában is.
“Az energiapolitika különösen közel áll az elnök szívéhez, aki az amerikai szénhidrogén-export, elsősorban a földgáz kivitelének növelésében látja a külkereskedelmi hiány csökkentésének fő útját. Ennek fényében került az Energiaügyi Minisztérium élére a korábbi texasi kormányzó Rick Perry, aki saját bevallása szerint először azt gondolta, munkája csupán az amerikai kőolaj és földgáz kivitelének elősegítéséből áll majd. Később kiderült, hogy ennél sokkal többről és főként másról van szó, ennek ellenére lelkesen végzi munkáját, és belső vélemények szerint ő ma a washingtoni »Trump-húsdarálóban« szinte az egyetlen stabil pont.
Miért veszélyes ez a gondolkodás az USA számára és miért áll ettől égnek a hagyományos washingtoni politikai elit haja? Leginkább azért, mert rendkívül leegyszerűsítő, torz és hibás döntésekhez vezet, miközben mások malmára hajtja a vizet.
Amerika fő ellenfelei, Oroszország és főként Kína sokkal hosszabb távon, komplexebb módon, geopolitikai és stratégiai célokat követve lépnek előre a sakktáblán. Peking évtizedekre hoz döntéseket, miközben közismert, hogy Trump maximum 2024-ig lehet elnök. Addig viszont még sok »sales körutat« fogunk látni tőle” – írja Moró.
A teljes bejegyzés itt érhető el.
