Páratlan támogatói bevételek, hatalmas fizetések, rengeteg idegenlégiós, az eredmények viszont nem igazolják vissza a befektetéseket.
Mi történt? A HVG.hu szemlézte a MLSZ Professzionális Futballkörkép című kiadványát, mely nagyon alaposan mutatja be a hazai labdarúgás helyzetét, eredményeit és problémáit.
Pénz van. A Professzionális Futballkörképből kiderül, hogy az NB I. klubjai pénzügyileg stabilan működnek, még akkor is, az idei kiadványban vizsgált, 2022-es üzleti évben az átlagos üzleti eredmény 277 ezer eurós (mintegy 111 millió forintos) veszteség volt – ez az MLSZ által vizsgált nemzetközi mintában a negyedik legjobb eredmény, csak Dániában, Svédországban és Ausztriában volt jövedelmező elsőosztályú focicsapatot üzemeltetni. Igaz, az üzleti eredményekben nincsenek benne a játékosátigazolásokból származó bevételek és kiadások, ezzel együtt valószínűleg már kevésbé lenne kedvező az NB I. helyzete – írja a HVG.
A hazai NB I.-es csapatok bevétele (átlagosan 4 milliárd forint) a görög, a horvát és a lengyel klubokkal van egy szinten, viszont a hazai mezőnyből felfelé lóg ki a Fradi és az akkor még a Mol támogatását élvező Fehérvár, ez a két csapat ugyanis együtt magasabb bevételre tett szert, mint az összes többi klub összesen.
Támogatói bevételek. A magyar NB I-es klubok a régiós mezőnynél lényegesen többet kapnak támogatás formájában, a magyar csapatoknál csak a belga és a svájci klubok kapnak több támogatást.
Átigazolási mínusz. Szintén érdekes adat, hogy az NB I-es csapatok negatív átigazolási mérleget produkáltak, vagyis többet költöttek játékosok vásárlására, mint amennyi bevételhez jutottak az átigazolásokból. Emellett a magyar csapatok fizetésre is sokat költenek, az összes kiadás 73,6 százalékát a bérköltségek teszik ki. Mindez összefügg azzal, hogy a magyar bajnokságban a legtöbb a külföldi játékos, a 2022-23-as idényben 172 főt jelentett, vagyis csapatonként átlagosan 14 idegenlégiós játszott.
