Vannak top edzők, akiknek nincs értékelhető játékosmúltja – vajon jelent-e ez számukra hátrányt? Vendégszerzőink adattudósként tették fel a mindenkit érdeklő kérdést, és találtak rá választ. Fontos tanulságok – nemcsak kocsmai futballigazságokhoz, de üzletembereknek is.
Újabb első osztályú bajnokság ért véget kis hazánk labdarúgásában. Bajnokot avattunk (Videoton), megvannak a nemzetközi kupákban induló együttesek (Videoton, Ferencváros, Újpest, Honvéd), tudjuk kik jutottak fel az első osztályba (MTK, Kisvárda) és kik szálltak alá a második vonalba (Balmazújváros, Vasas). Itt a nyár, indul a felkészülés; újra lendületbe kerül a játékospiac és indul az edzőkeringő!
Pár nappal a bajnokság befejezését követően már érkeztek is az első hírek arról, hogy mely menedzseri pozíciók szabadulnak fel, illetve melyik csapat kit szeretne szerződtetni a kispadjára. A labdarúgásban az üzleti élettől eltérő módon gyorsan kell cselekedni, jellemzően nem várnak hónapokat a klubtulajok egy-egy szakember szerződtetésével; gyakorlatilag nincs toborzás, ügynökök vannak és telefonhívások, nincsenek színes-szagos prezentációk, stratégiák és víziók az állásra „pályázó” részéről, van viszont múlt, edzői- és játékospályafutás, mely (talán) mindennél többet nyom a latban a kiválasztás során. A labdarúgás berkein belül a tapasztalat valamiért állandóan slágertéma, ahogy azt a Fociológia című kiváló könyvben olvasott egyik történet is bizonyítja. Az 1980-as években járunk, a sajtótájékoztatón az újságíró Kenny Dalglish-t, a Liverpool ikonját kérdezte a csapat gyengébb teljesítményéről, illetve az alkalmazott taktikáról. A korábbi csodacsatár nem átallott a kérdésre kérdéssel „felelni”;
„Mondja, Ön hol játszott korábban?” Az egész terem nevetésben tört ki, majd Dalglish bevitte a kegyelemdöfést; „Ha nem játszott, nem is értheti.”
De mit is jelent pontosan a sportban a szakmai tapasztalat? Korábbi focielemzésünkben az NB I. osztály nézőszámait modelleztük – ezúttal a vezetőedzők vannak vizsgálatunk fókuszában.
A számok és a rideg tények azt mutatják, járhatnánk többet is magyar focimeccsekre
Elemzésünk célja annak meghatározása, hogy van-e statisztikailag kimutatható kapcsolat a labdarúgó NB I. osztályban a releváns játékosmúlt és a vezetőedzőként szerzett sikerek között.
Az adatgyűjtésről
- Az idei (2017/2018) szezontól kezdve 10 évet „mentünk vissza az időben” és a 2008/2009-es szezonnal zártuk le az adatgyűjtést. 10 évadot vizsgáltunk; minden évben összegyűjtöttük a bajnokságban résztvevő csapatok vezetőedzőit és az ő eredményeiket.
- Az összes vezetőedző esetében igyekeztünk összegyűjteni, hogy rendelkezik-e releváns labdarúgó pályafutással. Az adatok összegyűjtéséhez adott szakember játékos profilját összegző Wikipédia oldalt és a mértékadó Transfermarkt honlapot vettük alapul, valamint felhasználtuk a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) publikusan elérhető adatbázisát
- A releváns játékosmúltat a következőképpen definiáltuk: vagy legalább 25 felnőtt válogatottság a saját hazája színeiben, vagy saját hazája I. osztályában legalább 150 lejátszott mérkőzés, vagy külföldi tapasztalat (valamelyik top bajnokságban legalább 50 lejátszott mérkőzés).
- 104 vezetőedzőt vontunk be első körben az elemzésünkbe.
- 5 esetben nem találtunk adott szakembert illetően megfelelő adatot, így őket nem vettük be elemzésünkbe.
- 12 esetben adott vezetőedző 5 vagy annál kevesebb találkozón szerepelt csak, így őket a kevés mérkőzés miatt szintén nem szerepeltetjük elemzésünkben.
- 87 vezetőedzőt szerepeltettünk a vizsgálatban; őket a releváns játékosmúlt alapján „szedtük szét” két csoportra. (34 edző nem rendelkezett releváns játékosmúlttal, 53 szakember rendelkezett releváns játékosmúlttal.)
Pár adat érdekességképpen, melyekre az adatgyűjtés során bukkantunk:
- 27 különböző csapat (a teljesség igénye nélkül mai szemmel néhány együttes, mint a REAC, a Pécs, a Pápa vagy a Kecskemét igazi egzotikumnak tűnik) játszott az elmúlt 10 évben a magyar labdarúgás legfelső osztályában (ami a 2014/2015-ös szezonig 16, majd azt követően 12 csapatos bajnokságot jelentett).
- 10 év alatt, a 27 első osztályú együttesben összesen 104 vezetőedző ült a kispadon.
- 10 év alatt 4 528 mérkőzést vívtak az első osztályban – a TOP 20 legtöbbet foglalkoztatott edző „vitte el” az összes mérkőzés 60%-át. (a TOP 40 edző a mérkőzések 80%-án ott volt valamelyik kispadon.)
- Legtöbb mérkőzése 10 év alatt Csertői Aurélnek (228; ETO, Haladás, Kecskemét, Paks), Garami Józsefnek (180; MTK) és Tomiszlav Szivicsnek (169; Diósgyőr, Kecskemét, Mezőkövesd, Paks) van.
- 10 év alatt 6 239 pontot szereztek a vezetőedzők (győztes meccseikkel, melyért 3 pont jár, illetve a döntetleneikkel, melyért 1 pont jár) – a TOP 20 edző szerezte meg a pontok 65%-át.
- Összesített értékben vizsgálva a három legtöbb pontot gyűjtött vezetőedző az elmúlt 10 szezonban: 1. Csertői 326 pont, 2. Kondás Elemér (Debrecen) 302 pont, 3. Thomas Doll (FTC) 287 pont.
Ha a megszerzett pontokat elosztjuk azokkal a mérkőzésekkel, melyeken adott vezetőedző a kispadon ült objektívebb képet kapunk a sikerességről. A listát így két fehérvári tréner vezeti; Juan Carillo 2,37 megszerzett pont/meccs (30 mérkőzésen) és Marko Nikolic 2,13 megszerzett pont/meccs (32 mérkőzésen) a ferencvárosi Doll (2,04 pont/meccs, 141 találkozó) előtt. (Csak azokat vizsgáltuk itt, akiknek legalább 10 mérkőzésük van.)
Elemzésünk eredménye
Statisztikai előfeltevések
- Első lépésben azt vizsgáltuk, hogy a két adathalmaz (van releváns játékosmúlt / nincs releváns játékosmúlt) „összehasonlítható-e”.
- Az összehasonlításhoz szükséges előfeltétel, hogy a két csoport eloszlása legyen normális. A Shapiro-Wilk normalitásteszt alapján azt találtuk, hogy mindkét csoport esetében normális eloszlású a vizsgált mutató, így el tudtuk végezni az átlagok összehasonlításához a statisztikai vizsgálatot.
- A Levene-teszt alapján azt találtuk, hogy a két csoport (akiknek van játékos múltja és akiknek nincs) esetében a megszerzett pont / meccs mutató tekintetében a varianciák homogének. Ez azt jelenti, hogy a teljesítményt kifejező pont / meccs mutató ugyanannyira szóródik azon edzők között, akiknek volt játékos múltja, mint akiknek nem volt játékos múltja.
Eredmény
- A statisztikai előfeltételek teljesülésének ellenőrzése után azt kerestük, hogy statisztikailag van-e szignifikáns kapcsolat a megszerzett pont/meccs mutató és a játékosmúlt között.
- 95%-os megbízhatósági szinten végzett statisztikai T-próba alapján a két csoport átlaga nem tér el egymástól szignifikánsan, azaz statisztikailag nincs igazolható kapcsolat adott szakember megszerzett pont / meccs mutatója és labdarúgó játékosmúltja között.
A pont/mérkőzés mutató boxplot-ja a releváns játékosmúlttal rendelkező és nem rendelkező edzők esetében
Jose Mourinho futballnyelven a mi eredményünket a következőképpen fogalmazta meg, amikor Carlo Ancelotti megkérdőjelezte edzői kvalitásait, mivel ő nem volt profi labdarúgó:
„A fogorvosom a legjobb a szakmában, pedig sosem volt komolyabb fogfájása.”
Tanulságok az üzleti életből:
Attól, hogy valaki jó labdarúgó (=operatív szinten kiváló szakember) nem feltétlenül lesz sikeres menedzser. A „Top edző profilja” című publikusan elérhető anyag szerint az edzői munkát az alábbiak jellemzik;
- Tapasztalat (játékosként és edzőként)
- A labdarúgás ismerete
- Szakértelem
- Kommunikációs képesség
- Erős személyiség
- Motivációs képesség
- Stressz ellenállás
- „Válságkezelés” képessége.
A fentiek és elemzésünk eredménye miatt is állítjuk, hogy egy sportcsapat vezetője nem elég, ha csak kiváló szakmai tapasztalatokkal rendelkezik (fenti 1-3. pont), hanem mint bármely üzleti vezetőnek folyamatosan képeznie kell magát, mivel
- megfelelő módon kell tudnia kommunikálnia mind „befelé” (játékosok, klubvezetés, személyzet), mind „kifelé” (futballszakma, szurkolók, sajtó); pl. egy-egy világesemény sajtótájékoztatóját ugyanolyan tömeg figyeli, mint némely vállalat gyorsjelentéseit, vagy termékbevezetéseit,
- erős, hiteles személyiséggel kell rendelkeznie; pl. Zinedine Zidane „meg merte tenni”, hogy Cristiano Ronaldot, a világ legjobbját is kispadra ültette, ha a csapatérdek úgy kívánta versus Steve Jobs „meg merte tenni”, hogy az Apple egyetlen akkortájt piacképes termékét, az iPodot „kukába dobja”, mivel az összes kapcsolódó funkcionalitás elérhető lett a telefonokban,
- a digitális korban értenie kell a mérések világát; a számok mögött rejlő összefüggéseket megfelelő módon kell tudnia interpretálni; ahogy egy vállalatban, úgy a futballban is rengeteg adat keletkezik; mi például készítettünk már olyan elemzést is, mellyel egy futballcsapat tagjainak élettani adataiból fel tudjuk építeni, hogyan lenne érdemes egy párnapos tornán (pl. Európa-bajnokság, világbajnokság) a keretet menedzselni, mivel statisztikai módszerekkel igazolni tudjuk, hogy melyik játékos, mikor, hogyan reagál a terhelésre és mennyi időre van szüksége a rehabilitációhoz.
Gulyás Attila,
az IFUA Horváth & Partners „Enterprise Analytics” csapatának tanácsadója, data scientist
Vida Péter,
az IFUA Horváth & Partners sport területért felelős vezető tanácsadója
