Helyben hagyta a EU Legfelsőbb Bírósága a távközlési és kereskedelmi cégekre kivetett szektorális különadókat.
2020. március 3-án, kedden a luxemburgi székhelyű uniós bíróság kimondta, hogy a magyar szabályozás összhangban van az európai uniós elvekkel – írja a Bloomberg.
A két brit multinacionális vállalat az ágazatokra kivetett különadók miatt perelte be a magyar államot. Magyarországon 2010-ben vezették be a kiskereskedelmi, telekommunikációs és energetikai szektorokban a progresszív adórendszert. Ez elsősorban a külföldi multinacionális vállalatokra rótt többletterhet, és három évig voltak hatályosak.
Nem kivételeztek a külföldiekkel
Az EU döntése egyébként nem volt meglepetés: már korábban arról szóltak a hírek, hogy az uniós főtanácsnoki indítványok alapján várhatóan a magyar államnak fognak igazat adni a perben, mert nem ütközik EU-s jogszabályba a sávos adórendszer.
„Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik”
– világít rá szakértői elemzésében a Deloitte nemzetközi tanácsadócég.
Így magyarázzák az EU döntését szektoronként:
- Az energiaszektorban a Mol a legnagyobb szereplő, ezért szóba sem került a külföldiek hátrányos megkülönböztetése.
- A távközlési különadó ügyben egyértelmű volt, hogy a külföldiek piaci részesedése jelentősen meghaladja a belföldiek részesedését, 90 százalék feletti. A Vodafone azonban azzal érvelt, hogy a meredeken emelkedő adókulcsok miatt nemcsak a nagyobb piaci részesedésével arányosan sújtja az adó, hanem a piaci részesedését jelentősen meghaladó mértékben.
- A kiskereskedelmi szektorban más volt a helyzet, ott a külföldi tulajdonú boltok piaci részesedése 50 százalék körüli volt, de az adó 95 százalékát a külföldi tulajdonúak fizették. Ráadásul a hat legnagyobb piaci szereplő közül három magyar üzletlánc. Csakhogy a magyar láncok franchise rendszerben működnek, több, egymástól tulajdonosi szempontból független gazdasági társaságban, a külföldi tulajdonúak tipikusan egy társaságban sok boltot üzemeltetnek. Így társaságonként sokkal magasabb egy-egy külföldi tulajdonú lánc árbevétele, így az adóalapja is.
A cikk frissült a Deloitte szakértői véleményével 12:10-kor.
