„Teljesen kizárt”, hogy építési engedélyt kaphasson a Hanhikivi 1. atomerőmű – jelentette be kedden Finnország gazdasági minisztere, Mika Lintilä.
A 444 beszámolója alapján az Uusi Suomi arról ír: Lintilä azzal indokolta a kormánya döntését, hogy nem lehet olyan cégre bízni egy finn atomerőmű megépítését, ami megsértette a nemzetközi jogot.
Mi ennek a magyar vonatkozása?
A szóban forgó cég a Roszatom. A finn projekt a paksi beruházás testvérének, mintaprojektjének tekinthető, Paks 2.-nek és a Finnországban tervezett atomerőműnek szintén az atomenergetikai konszern a kivitelezője, és mindkét esetben ugyanazt a típust tervezték megépíteni.
A finn változatban – szemben az orosz államközi hitelből építtető magyar állami céggel, mint Paks 2. esetében – a beruházás fővállalkozója egy vegyesvállalat lett volna. Ennek 34 százalékban a Roszatom a tulajdonosa, emellett finn állami, önkormányzati és magáncégek konzorciumának kezében van.
Miért kaszálják el a projektet?
A finnek szerint a Roszatom jogsértést követett el, amikor a szakemberei erőszakkal átvették a zaporozzsjai atomerőmű működtetését Ukrajnában, miután az erőművet az orosz hadsereg elfoglalta. Nemzetközi jogot sértett az erőmű elfoglalása, a dolgozók terrorizálása, valamint az erőműterület egyik épületének ágyúzása is.
Arról, hogy a kormány akar-e más típusú, nem orosz atomerőművet a Hanhikivi-1 projekt helyett, nincs hivatalos álláspont. Függ ez attól, hogy a Roszatom hajlandó-e túladni az erőművet építtető cégben lévő részvényein, és a többi tulajdonosnak mik a szándékai a céggel.
Meglepődtünk?
A finn kormány döntését nem vitatták a finn képviselők. Várható volt ez a forgatókönyv: már az oroszok támadása után valószínűsítették, hogy a Hanhikivi 1. az engedélyeztetésen elhasal majd, mivel a finn kormány nem fog hozzájárulni, hogy egy stratégiai ágazatban az oroszok fontos szerepet kapjanak, még úgy sem, hogy a beruházás amúgy magánprojekt.
Ehhez képest február végén a Roszatom még úgy nyilatkozott a magyar beruházásról, miszerint a munkálatok az ütemterv szerint zajlanak. Azóta a projektet finanszírozó orosz bank a legdurvább nyugati szankciókat kapta, a magyar politika pedig egyelőre nem hátrált ki a beruházásból, legalábbis Budapesten. Brüsszelben igen.
Borítókép: a Paksi Atomerőmű.
