Sok iskola nehezen tudja pótolni a kötelező oltás miatt kieső pedagógusokat, ezért jogszerűtlenül igyekeznek betölteni a hiányt, persze kényszerűségből. Van, ahol tanárszakos egyetemistákat toboroznak, máshol, szintén jogszerűtlenül, eseti helyettesítést írnak elő.
A Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tájékoztatása szerint a köznevelésben dolgozó 78 ezer pedagógus 94 százaléka vette fel a védőoltást, 3 százalékuknak orvosi ellenjavallata, 1 százalékuknak miniszteri mentesítése van, 1 százalékuk van betegállományban, és csak 1 százalék azoknak az aránya, akiket fizetetlen szabadságra küldtek.
Ezzel szemben a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint az Emmi által közölt adatok hiányosak, és nem adnak teljes képet arról, hogy valójában mennyi tanárt küldtek el az intézményekből – írja a Népszava.
Gosztonyi rámutatott, hogy az adatok nem terjednek ki a szakképzésben dolgozó oktatókra, és mivel a területért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem közölt adatokat, így arról nincs információ, hogy a szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, technikumokban dolgozó 23 ezer oktató közül mennyien kényszerültek távozásra.
A PSZ alelnöke szerint az arányuk valamivel magasabb lehet az Emmi által közölt 1 százaléknál is. Ennek egyik oka az lehet, hogy sokan nem tudták, hogy ha mentesítést szerettek volna kérelmezni, azt Kásler Miklós Emmi-miniszternél kellett volna megtenniük, annak ellenére, hogy a szakképzés a Palkovics László vezette ITM alá tartozik.
Emellett sok pedagógus már novemberben vagy decemberben önként távozott az iskolákból még mielőtt fizetés nélküli szabadságra küldték el őket.
Arra, hogy dolgozhatnak-e azok a pedagógusok, amíg a mentesítési kérelmül elbírálására várnak nincsen egységes szabályozás. Gosztonyi Gábor szerint a PSZ-hez több jelzés érkezett arról, hogy egyes iskolában oltatlanul is taníthatnak, ha már beadták a kérelmüket, de vannak olyan intézmények is, ahova nem engedik be őket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérést végzett arról, hogy az iskolákban hogyan pótolják a kieső tanárokat. A legtöbb helyen egy (19,2 százalék), kettő (19,6 százalék) vagy három fő (18,6 százalék) esik ki, de a szakszervezet szerint jelentős a négy fő kiesését megoldani kényszerülő iskolák aránya is (11,7 százalék). Az intézmények mintegy felénél (46,4 százalék) emelik a tanárok óraszámait, vagyis „szétosztják” a kieső pedagógusok óráit a maradók között.
Az iskolák harmadánál (32,8 százalék) eseti helyettesítést írnának elő, ami a szakszervezet szerint ebben az esetben jogellenes, ráadásul nem is fizetik ki.
Csupán az intézmények 18,2 százalékából jött olyan visszajelzés, hogy fizetett helyettesítést próbálnak előírni.
Néhány iskola a tanárszakos egyetemistákat próbálja bevonni. A PDSZ jelezte, hogy a diáktoborzás jogellenes, hiszen közalkalmazotti jogviszonyban, gyakornokként csak azokat lehet felvenni, akiknek már van végzettséget igazoló oklevelük, a diplomájuk megszerzéséhez legfeljebb csak a nyelvvizsgájuk hiányzik.
Az állami iskolák oltást elutasító, ezért kényszerszabadságra küldött pedagógusai közül voltak olyanok is, akik az egyházi iskoláknál igyekeztek álláshoz jutni, mivel ott a kormány nem tette kötelezővé a vakcina felvételét.
A PSZ és a PDSZ sztrájkbizottsága január 12-én, szerdán ismét tárgyalóasztalhoz ül az Emmi képviselőivel, az egyik fő téma a sztrájk esetén biztosított „elégséges szolgáltatások” kérdése lesz.
Borítókép: Creative Commons
