Sok új lakás épül Budapesten és vidéken is. Az árak nagyon széles skálán mozognak és nőnek. Ahogy az egész építőipar is. Valószínűleg 2019-ig.
Újabb erős hónapot zárt novemberben a magyar építőipar: A termelés 30,7 százalékkal haladta meg a tavalyit – írja közleményében az ingatlan.com. Elemzésük szerint 2017-es erős növekedésben szerepe volt egyrészt a 2016-os alacsony bázisnak, de lökést adott az ágazatnak a számos uniós forrásokon alapuló fejlesztés mellett a lakásépítések felfutása. Becslésük szerint 2018-ban legalább 20-25 ezer lakás épülhet.
Az szektor két alágazata közül a lakásépítéseket magában foglaló épületépítéseknél 29,1 százalékos volt a növekedés, köszönhetően lakóépületek, az ipari és oktatási épületek építésének. A másik alágazatban, az egyéb építményeknél pedig 33,9 százalékos emelkedést mutat a legfrissebb statisztika. Azt írják: 2015-ben lényegében az állami és európai uniós forrásból indult fejlesztések húzták az építőipart, míg 2017-ben a privát beruházások.
Az építőipar kilátásait meghatározó rendelésállomány kicsit árnyaltabb képet mutat. Az ágazat hó végi rendelésállománya novemberben 110,3 százalékkal haladta meg 2016 novemberi szintet, ami kedvező a jövőre nézve, de 8 százalékkal kevesebb szerződést kötöttek, és 2019-ig marad a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa is, így 2020-as átadással már kevesebben terveznek.
A fővárosban hasít a XI. kerület
Az ujotthon.hu felmérése szerint Budapesten a legtöbb új lakás továbbra is a XI. (8 500 db) és a XIII. kerületben (8 000 db) épül. A legtöbb beruházás szintén e két kerületben található, a XIII.-ban 95, míg a XI.-ben 55 új társasház épül. Az ezekben még eladásra váró lakások száma 10 ezer, ami a teljes új építésű állomány 60,9 százaléka. A szabad lakások 46,2 százalékát, összesen 7.376 lakást hirdetnek aktívan a beruházók online. A többi lakás még a tervezés fázisában tart, és nincsen meghirdetve, vagy csak regisztrálni lehet az érdeklődőknek. Tavaly januárhoz képest az ingatlanfejlesztők által épített újlakás-kínálat 44 százalékkal nőtt Budapesten, míg az eladatlan lakások aránya 6,5 százalékkal csökkent egy év alatt – írja az Otthoncentrum közleményében.
A fővárosban a legnagyobb lakásszámú projektek közül kiemelkedik a városrész léptékű BudaPart a XI. kerületben a Kopaszi gáton, amelynek keretében 2,5-3 ezer lakást tervez a fejlesztő Property Market Zrt. A Cordia beruházásban megvalósuló Sasad Resortban 950 lakás építése várható. Egyenként több mint 900 lakás építése várható a Sasad Liget és a Budai Bolero lakóparkok fejlesztésében is, melyek soron következő ütemét még az idei év első negyedévben átadják.
Összesen 31, legalább 200 lakást tartalmazó beruházás építése várható az elkövetkező egy-két évben, a legtöbb a XIII. kerületben. A projektek száma jellemzően alacsony a sűrűn beépített belső városrészekben, ahol a meglévő beépítés jelentősen korlátozza a fejlesztőket, így például az I. és az V. kerületben. Hasonlóan kis számban jelentek meg társasházi projektek a kertvárosias hangulatú peremkerületeiben is, ahol átlagosan tíznél kevesebb beruházást hirdettek meg a fejlesztők.
Hatalmas különbség az árakban
Az újlakás-piacon az árak meglehetősen széles skálán mozognak. Az Otthon Centrum felmérésnek időpontjában, 2017 decemberében még elérhető legolcsóbb (350 ezer Ft/m2) és a legmagasabb áron (2,5 millió Ft/m2) kínált ingatlanok fajlagos ára közötti közel hatszoros volt a különbség. A fővárosban az újépítésű lakások átlagos négyzetméterára 764 ezer forint. Nagyítóval kellett keresni azt a még megvásárolható 22 db lakást, melynek ára nem érte el a 400 ezer Ft/m2-t.
A négyzetméterenként fél millió forint alatt kínált fővárosi új építésű lakások a teljes kínálat mindössze 7,5 százalékát teszik ki. Az olcsó lakások szinte kivétel nélkül a külső pesti kerületekben vannak. A fővárosban kínált újépítésű lakások 82 százaléka 500 ezer és 1 millió Ft/m2 ársávban kínálják a beruházók. A belső pesti és a budai kerületekben a kínálat nagyobb része 750 ezertől egy millió forint négyzetméterenkénti kínálati ársávban található, addig a külső pesti kerületekben félmilliótól 750 ezer Ft/m2 között kínálják az újépítésű társasházi lakásokat.
A fővárosban 485 lakás érhető el a bűvös 1 millió Ft/m2 felett. Az I. és V. kerületben szinte csak e felett kapható új lakás, de a II. kerületre, Pesthidegkút-Máriaremetei városrész kivételével szintén ez az árszint a jellemző, ahogyan a XII. kerület Alkotás úttól távolabb eső beruházásainál, valamint a pesti oldalon, a VI. kerület belső részén is.
Budapesten kívül Győr hasít
A vidéki megyei jogú városokban 297 darab projektet építenek vagy terveznek, melyek keretén belül 9250 lakás építése várható a következő egy-két évben. A legtöbb lakás Győrben épül, majdnem 1700 darab, de Debrecenben is 1300 lakás építése van kilátásban. Szegeden a megközelítőleg ezer lakás építése a közel 500 lakásosra tervezett Cédrus liget lakóparknak köszönhető, mely a legnagyobb lakóingatlan fejlesztés a vidéki városokban. Az egy évvel korábbi felméréshez képest 75%-kal kínálnak több lakást a vidéki beruházók, miközben a szabad lakások aránya csak úgy, mint Budapesten, csökkent és jelenleg 51,5%.
A vidéki újlakás-kínálat átlagos négyzetméterára 387 ezer Ft/m2, ami a fővárosi kerületek átlagos árszintjének a fele. A legdrágább városok Sopron, Székesfehérvár és Kecskemét 450 ezer forint körüli négyzetméterárral, ám ettől az árszinttől nem sokkal marad el Győr sem.
A vidéki városokban már 220 ezer forinttól kaphatóak új építésű lakások és a legdrágább lakás négyzetméterára sem éri el az 1 millió forintot. A megyei jogú városokban kínált lakások több mint felét (56%-ot) 400 ezer forint alatt kínálják a beruházók. Az 500 ezer forint felett kínált lakások aránya mindössze 8%. Ugyanakkor jelentős különbség van a városok között, hiszen amíg a kevésbé frekventált városokban 400 ezer forint felett kínált lakásárak elvétve fordulnak elő, addig Sopronban, Kecskeméten és Székesfehérváron az épülő lakások 85-90 százalékát Győrben pedig két-harmadát 400 ezer forint felett kínálják a beruházók.
