A vegán termékek piaca olyannyira masszívan növekszik, hogy még az USA legnagyobb hústermelő cége is megpróbál valamit kezdeni a növényi alapú proteinekben rejlő lehetőségekkel. De nem az élelmiszeripar az egyetlen ágazat, ahol az állati alapanyok felhasználása nélkül készült termékek iránt nő a kereslet.
A J. Walter Thompson The Future 100 című jelentése szerint a vegán divatcikkek, különösen a luxus szektorban 2018 egyik fontos trendjét alkotják majd. E jóslatnak az adott súlyt, hogy az elmúlt három év során ezen a területen több olyan innováció is született, amelyek lehetővé teszik, hogy például ananászhulladékból, almahéjból, gombákból, kombuchaból és borból készítsenek „bőrt“. Idén júliusban a brit dizájner, Stella McCartney a San Francisco-i biotechnológiai céggel, a Bolt Threads-szel karöltve élesztő felhasználásával gyártott vegánbarát selymet. Szeptemberben a Modern Meadow piacra dobta az első biológiailag készült bőr márkáját, a Zoa-t, amely fermentált élesztő – vagyis egyfajta kovász – segítségével növesztettek kollagént (az állatihoz hasonló zselatinszerű fehérjét).
Ez jó hír azoknak a társadalmilag elkötelezett, öntudatos fogyasztóknak, akik nagyon magas szintű termékekre vágynak, de arra is gondolnak, hogy ezt fenntartható módon és nem állatkínzás révén állítsák elő. A People for the Ethical Treatment nevű szervezet szerint a bőripar igényeinek kielégítésére évente több mint egymilliárd állatot ölnek meg világszerte. Ezek az érző lények a sokszor nyomorúságos állattartó telepeken a legkülönfélébb szenvedéseken mennek keresztül, mi több, néhány esetben elevenen nyúzzák meg őket. Így tesznek azokkal a gyíkokkal és kígyókkal is, amelyeket például a Jimmy Choo márka cipőihez szolgáltatnak alapnyagot. Mindezeken túl a bőrök cserzése során olyan mérgező vegyi anyagokat is alkalmaznak, amely nemcsak környezetkárosítóak, hanem az azokkal dolgozó munkások egészségére is ártalmasak.
A vegán divatcikkek alatt nem feltétlenül unalmas és csúnya vászoncipőket vagy olcsó PVC szandálokat kell érteni. A vegán luxus divatcikkek piacán az egyik úttörőnek számító vállakozás Rebbecca Mink nevéhez fűződik. Cégét 17 éve alapította, kezdetben leginkább hírességek sylistjaként, beszállítójaként működött. Elkötelezett állatbarátként azonban rövid idő múlva azzal a dilemmával találta magát szemben, hogy míg hetente tízezer dollárt költött csúcsminőségű bőrcipőkre, hogy hírességek a vörös kárpiton végig tipeghessenek bennük, addig ezzel rengeteg állatnak ártott.
„Nem volt más lehetőségem, ezért úgy döntöttem, hogy olyan vegán cipőket készítek, amelyek megütik a Gucci, a Prada vagy éppen a Jimmy Choo szintjét.“
Ez az enyv nem állati
Ahogyan az amerikai Forbesnak elmondta, 2007-ben a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy azon 16 olaszországi manufaktúra közül, amelyek világmárkáknak készítenek cipőket, egy sem akart neki dolgozni. Végül nagy nehézségek árán az egyik vállalkozott a feladatra. A teljesen vegán cipő létrehozása igazi kihívást jelentett: „Minden egyes cipő számos összetevőből áll, és ezek mindegyikének vegánnak kell lennei. Kezdetben néhány anyag kinyúlott és meg kellett találni annak a módját, hogy vásárlás után néhány nappal ne egy számmal nagyobbak legyenek.“
Mink kitalált egy nem állati eredetű enyvet is. „Látni kellett volna az igazgató arcát, amikor közöltem vele, hogy az általuk eddig használt enyvet nem használhatják. Aztán persze elfogadták kérésemet, majd ők lepődtek meg leginkább, amikor kiderült hogy a gumialapú ragasztó sokkal jobb hatásfokúnak bizonyult mint a hagyományosan használt szerek“- mondja nevetve.
A kész cipőket először viszonteladókon keresztül próbálta értékesíteni, de ez nem működött, így végül saját maga kezdte el kínálni portékáját. Míg Mink megfizethetőbb árú, középkategóriás, 150-300 dolláros (40-80 ezer forintos) cipőket árul, addig vannak olyan egyedi cipői, amelyek több tízezer dollárba (néhány millió forintba) kerülnek. Egy ideje olyan hírességek tartoznak a vevőkörébe, mint Natalie Portman, Pamela Anderson és Alicia Silverston. 2016-ban Miley Cyrus énekesnő pedig arra kérte őt, hogy készítse el neki a korábban egyedileg tervezett kedvenc cipői és csizmái vegán változatát.
Míg kezdetben egy évig tartott a megfelelő alapanyagok előállítása, addig ez manapság két hónapot vesz igénybe. Reciklált műanyag palackokat és újrahasznosított papírt, almaszeleteket, növényekből készült műanyagokat és klasszikus szöveteket használnak. Mink az évek során egyre több vegán cipőt adott el, míg 2006-ban csak 740 párat, addig ma már tízezer párnál tart: 2017-ben várható profitja eléri az 1,6 millió dollárt. A kezdeti három alkalmazott helyett pedig már több mint félszáz munkatárs dolgozik neki, és abban a Firenze melletti gyártó cégben is is résztulajdonos lett, amely az első kollekcióját készítette.
A cipőkhöz az említetteken kívül organikus gyapotot, nem mérgező glittereket, növényi alapanyokból készült talpat, cukornádból készült sarkakat használnak fel. Olyan úttörő vállalkozások mellett, mint a vegán luxuscipőket gyártó, 2001-ben alapított brit Beyond Skin, a Mink ennek az új piacnak az egyik megteremtője lett és elősegítette azoknak az új dizájnereknek a megjelenését, akik elutasítják az állati alapanyagok használatát. Ez utóbbiak közé tartozik a Cri de Coeur New Yorkban, a Rafa USA Los Angelesben, az olasz tervező, Ivana Basilotta által létrehozott No One’s, a szntén olasz Nemanti és a brit Bourgeois Boheme.
A piac egyik új szereplője a Tajvan és New York között ingázó Stacey Chang: ő már tizenöt darabos kollekciót árul.
Többfunkciós cipői mind ökoalapanyagokból készülnek, almahéjból vagy parafából
. Azért többfunkciósak, mert mindegyik valamilyen kiegészítővel van ellátva: masnival, bojttal, szegéllyel, csattal. Ezek arra sarkallják a vevőt, hogy több ilyen kiegészítőt is vegyen, ezáltal egy alapcipőből többféle változatot tud létrehozni. Chang szerint amikor valaki sokat utazik és nem akar túl nagy csomagot, akkor ez a megoldás ideális lehet, hiszen a sok kiegészítő alig foglal el helyet, ráadásul mivel a környezettudatos vásárló kevesebbet vásárol, a környezeti terhelés is csökken.
Más vegán cipőkket tervező cégekkel elentétben, amelyek Olaszországban, Spanyolországbn, vagy éppen Portugáliában gyártatnak, Chang egy kínai céggel készítteti kollekcióját. Gyakran megjelenik a gyárban és személyesen ellenőrzi nemcsak a felhasznált alapanyagok és a késztermékek minőségét, de azt is, hogy a dolgozóknak megfelelő munkakörülményeket biztosítanak-e.
Chang az Estée Lauder stratégiai és kommunikációs munkáját hagyta ott 2014-ben, hogy aztán az elmúlt három évet a saját brandjének, a Veerahnak a felépítésével töltse. „Ez egy nyereségorinetált vállalat, de a profit nem minden számomra. Az emberek és az egész bolygó szempontjait is figyelembe kell venni. A béléshez organikus gyapotot használunk, ami ugyan drágább, de a vevőimnek és a potenciális befektetőimnek ezt akceptálnia kell“- magyarázza. Chang számára az adományozás is fontos: cége szegény sorsú középiskolás lányok taníttatását támogatja.
