Több mint 100 millió forintból tervez kommunikációs kampányt indítani a kormány, amelyben többek között az uniós támogatási programban megvalósuló, pedagógus-béremelésről tájékoztatnának.
Mi történt? Egy, a Népszava értesülései szerint több mint 100 millió forintból tervez kommunikációs kampányt indítani a kormány, amelyben többek között az uniós támogatási programban megvalósuló, általuk „történelminek” nevezett pedagógus-béremelésről tájékoztatnák a lakosságot. Rendezvényekre 71 millió forintot, médiavásárlásra – például Facebook- és egyéb hirdetésekre – 30 millió forintot, kreatív költségekre 2 millió forintot költenének. Ezek csak az előre tervezett összegek, és úgy tudják, a kampányban uniós forrásokat is felhasználnának.
Kontextus. A tanárbéremelés ügyében már el is kezdődött a kormányzati tájékoztatás, a közelmúltban Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő közösségi média felületein jelent meg két kisvideó: az egyikben több maréknyi tízforintossal szemlélteti, milyen mértékben nőtt a pedagógusok bére, a másikban ellátogatott egy budai általános iskolába, ahol a Közép-Budai Tankerületi Központ vezetőjével, Hajnissné Anda Évával, valamint az iskola egyik, látszólag nagyon boldog tanárával beszélik meg, milyen jól sikerült a béremelés. A tanárbéremelésről szóló kormányzati kommunikáció eddig is félrevezető volt, januárban például átlagosan 32,2 százalékos emelésről beszéltek, valójában azonban nem az egyes pedagógusok alapbére, hanem a fenntartók rendelkezésére álló bértömeg növekedhetett ennyivel. A PDSZ-hez érkezett visszajelzések szerint sok pedagógus – főként a nem állami, hanem egyházi, önkormányzati vagy magánintézményekben dolgozók – bérét csak a törvényben meghatározott minimumra emelték
Miért fontos ez? A pedagógus-béremelést hosszas huzavona előzte meg és a kihirdetés után is számos bizonytalanság övezte. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet azt mondta a Népszavának: az eddigi kisvideókból is látszik, hogy a kormány egyoldalú kommunikációra készül a tanárbéremelés ügyében. Ők azt kérték, hogy a lakosság tájékoztatása érdekében olyan „kommunikációs akciók” is legyenek, ahol nemcsak a kormány, illetve kormányközeli szervezetek és személyek, hanem más civilek is megszólalhatnak, valamint a médiaeseményekre se csak a kormánysajtót hívják meg.
