Nemzeti büszkeség, tudatosabb vásárlási szokások, Kínát rossz fényben feltüntető kommentek – több ok miatt egyre gyakrabban vásárolnak a kínai fogyasztók a hazai ruhamárkákból, írja a South China Morning Post. A trendet különösen rosszul élik meg a nyugati fast fashion márkák, többen ki is vonultak a piacról.
A világ második legnagyobb gazdaságának piacán jelen lenni közel sem magától értetődő dolog: Kína egyedi politikája és a kulturális különbségek mind-mind növelik a távolságot a nyugati cégek számára. Az egyre népszerűbb hazai márkák pedig most újabb iparág külhoni képviselőit sújtják:
a kínai fiatalok az elmúlt években szívesebben fogyasztják a hazai brandeket, mint például a H&M-et.
A külföldi márkák népszerűségének csökkenése több okra is visszavezethető: a nagyvárosi fiatalok egyre tudatosabban vásárolnak, keresik a hazait, és a nyugati vállalatok Kína felett ítélkező kommentjei sem feltétlenül tetszenek a népnek.
Kivonulnak a piacról
Nehéz meghódítani a kínai fogyasztókat, és ugyanilyen nehéz maradni is. Az Urban Outfitters bejelentette, hogy felhagy a próbálkozással, a vállalat az Old Navy-t és az Asost követi. Bajban lehet a H&M is,
23 százalékkal csökkent Kínában a negyedéves bevétele az előző év ugyanezen időszakához képest.
A kínaiak ugyanis inkább a hazai márkákat részesítik előnyben: a lokálpatrióta vásárlási szokásokat a nemzetközi tanácsadócég, a PwC kutatása is alátámasztja. A fogyasztók közel negyven százaléka keresi inkább a nemzeti termékeket, míg külföldit a vásárlók alig negyede preferál.
„A Guo Chao-ként ismert, hazai márkákat előnyben részesítő trend egy erős érzelmi katalizátora a lokális fogyasztói termékek népszerűségének növekedésében” – áll a PwC közleményében.
Nem csak a változó fogyasztói trendek, a kényes politikai megjegyzések miatt is szívhatja a fogát a H&M. Fotó: Unsplash
A fogyasztók ráadásul egyre tudatosabban vásárolnak: hiába gyakori a főleg e-kereskedelemnek köszönhető impulzusvásárlás, az emberek egyre gyakrabban teszik fel a kérdést maguknak, hogy tényleg szükségük van-e egy-egy ruhadarabra, és milyen gyakran fogják hordani?
A folyamatos vásárlásra épülő fast fashion márkák pedig természetesen elszenvedői a megfontoltabb fogyasztásnak.
Különösen vakarhatja a fejét a H&M: a svéd vállalat tavalyi nyilatkozatában hozta nyilvánosságra, hogy nem rendel pamutot a Hszincsiangban található ültetvényekről, elsősorban az ujgurok helyzetére hivatkozva. A világ második legnagyobb ruhakereskedőjét az eset után élesen bírálta a közvélemény,
a legnagyobb e-kereskedelmi platformokról el is tűnt a kínálata, valamit a kínai hírességek is megszakították a H&M-el való együttműködéseiket.
Ennek eredményeképpen zuhant vissza 23 százalékkal a H&M k“ínai bevétele, a vállalat továbbra is küzd a vásárlói bizalom visszaállításáért.
„A középkategóriás divatmárkák könnyen elveszthetik a fogyasztói hűséget, főleg ha patrióta kérdésekre terelődik a szó” – mondja Sheena Luo, egy kantoni fogyasztó.
Régen Hermés-táskát lóbáltak, most a hazait veszik
A trend másik, pozitívabb oldalán a kínai vállalatok örülhetnek a felívelő üzletnek. Ilyen a volt olimpikon, Li Ning saját sportruházati márkája, aminek eladásai 187 százalékkal nőttek az év első felében – a cég a sikeres koronavírus-akciói mellett a hazai termékek irányába tolódó fogyasztói preferenciáknak tulajdonítja a nyereséget.
A luxustermékek közül azonban még mindig a globális márkák a nyerők, de itt is megfigyelhető a kínai termékek felé tolódás.
„Régebben a Hermés-táskák státuszszimbólumként való mutogatása volt a menő, de ez az elmúlt egy évtizedben jelentősen megváltozott – mondja a másolatokat gyártó kantoni Kent Chen. „A külföldi márkák, különösen a luxustermékek és a hazai, trendi brandek két teljesen külön fogyasztói kategória volt tíz éve. De a gazdag középosztály és a gazdagok is egyre inkább hazait fogyasztanak.
A külföldi márkák státusza rendkívül visszaesett a fiatalabb generáció szemében.”
Borítókép: Nuno Alberto
