A coviddal közös életünk harmadik évébe lépve egészen máshogy néz ki a kapcsolatunk a betegséggel. Egyre több ország vezetőiben merül fel, hogy ideje lehet megszüntetni az állandó szükségállapotot, és a járványkezelés következő fázisába lépni, ami inkább szól a társadalom és a gazdaság helyreállításáról, mint a mindenek feletti megelőzésről. Annak a lehetőségét, hogy a covid járványra ne potenciális egészségügyi katasztrófaként, hanem kezelhető endémiaként tekintsünk, elsőként az omikron variáns hozta el.
A szelíd omikron
Európa-szerte az a trend látszik az ötödik hullám közepén-tetején, hogy a magas esetszámok ellenére enyhíteni kezdenek a korlátozásokon. Ennek egyik oka az, hogy hiába sok az új fertőzött, több, mint bármelyik hullám tetőzésekor, a kórházi kezelésre szorulók száma nem ró ezzel arányosan nagyobb terhet az egészségügyre. Magyarországon a kórházban kezeltek csúcsértéke december elején 7500 volt, január közepére 2600-ra csökkent és azóta is stagnálni látszik. A napi elhunytak száma a decemberi 200 fölötti szintekről január közepére 70 alá csökkent, azóta azonban enyhén emelkedik.
Ez a trend egész Európában hasonlóan alakult, az Egyesült Királyságban a január közepi 20 ezres csúcs fele az egy évvel korábbi 40 ezres csúcsnak, Németországban a napi átlag 80 ezer új fertőzött ellenére is csak kis mértékben nőtt a kórházi betegek száma.
Az egy évvel ezelőtti helyzethez képest mindenképp kedvezőbbnek mondható helyzetnek még Karikó Katalin is örült: nemcsak azt mutatják, hogy a vírus kezelhetőbbre mutálódott, hanem azt is, hogy az oltások működnek, és ez mára a legfontosabb védekezési mód lett a világon. Jó eséllyel kijelenthető, hogy egy egészséges immunrendszernek három oltás után az omikron alig rosszabb egy furcsa náthánál, ezt Anthony Fauci is megerősítette hétfőn a The New York Times-nak adott interjújában, ahol a védekezés új időszámításáról beszélt.
Az Our World in Data adatai szerint a föld lakosságának 53,3 százaléka, 4,2 milliárd ember kapott két oltást 2022. január 31-ig, ugyanakkor a harmadik oltások száma még nem éri el az egymilliárdot. Arról még folyik a vita, hogy a vírus biztosan egyre ártalmatlanabbra mutálódik-e, de az biztos, hogy minél több ember szerez immunvédelmet oltással vagy fertőződéssel, annál nehezebb dolga van a vírusnak.
A beadott oltások számának alakulása egy év alatt dózis alapján bontva. Forrás: Our world in data
Az új kihívás: az oltás
A fentiek tükrében sorra oldja fel a nyitvatartási, gyülekezési és utazási korlátozásokat Ausztria, Horvátország, Dánia, Hollandia, Finnország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország és Portugália és Spanyolország is. Németország egyelőre óvatos marad, miután alig egy hét alatt a lakosság egy százaléka megfertőződött, de korábban már bejelentették, az ötödik hullám után inkább influenzaként kezelnék a covidot.
A covid harmadik évének célja tehát minden bizonnyal ez lesz: a lehető legtöbb embert beoltani a világ minden pontján. Ennek a vállalásnak az utóbbi része elég nehéz lesz, mivel a vakcinák elosztása továbbra is egyenlőtlen. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint
az alacsony GDP-jű országokban csupán 11,8 százalékos az átoltottság, míg a jóléti államokban ez az arány 67,53 százalék.
Az egyenlőtlenségeket jól mutatja az is, hogy míg a szegényebb országoknak átlagosan 56,6 százalékkal kellett növelniük az egészségügyi költségvetést az oltási programok miatt, a gazdagabb országoknak mindössze 0,8 százalékkal volt több pénzre szüksége.
Pirossal a szegényebb országok átoltottsága, középen a középmezőny, a csúcson pedig a gazdag országok oltásai. Forrás: WHO
Generációs alapélmény
A lakosság is készen lehet arra, hogy megtanuljon hosszú távon együtt élni a vírussal. Míg a negyedik hullámban még lezárásokat követelt a közvélemény egy része, ilyen hangokat most nem hallani, a nyilvános vita mára sokkal inkább szól az oltásokról. A betegségtől való félelem, az információhiány, a gyász, az elszigetelődés, a bizonytalanság, az anyagai nehézségek lelki következményei minden korcsoportot megjárattak, a fiatalok körében generációs élmény lett a világjárvány, míg az időseknek a lelki terhek mellett az egészségügyi veszély legnagyobb része is jutott.
Déri András és Szabó Andrea Generációs kihívás a poszt-covid időszakban című tanulmányában olyan „aszteroidahatásnak” nevezték a covidot, ami megváltoztatta a normalitás szabályait a nyugati világban. A tanulmány eredményei szerint a szegényebb családokban és a leszakadt régiókban élő gyerekek jobban lemaradtak a tehetősebb családból származó társaikhoz képest.
Az OECD 2021. májusában publikált 15 országra kiterjedő elemzést a járvány mentális hatásairól. A jelentés szerint egyes országokban megduplázódott vagy megháromszorozódott a szorongással és depresszióval élő emberek száma.
Az is megfigyelhető volt, hogy a járvány egymást követő hullámai újabb és újabb lökést adtak a mentális betegségek terjedésének.
A Portfolio.hu részletesen taglalta a pszichodémiáról szóló tanulmányok eredményeit, amivel a világnak még jóval a járvány lecsengése után is küzdenie kell majd. A pszichodémia kezelése azonban messze túllép az egészségügyi rendszer lehetőségein. Azt csak a kormányzatok, a társadalmi szervezetek összehangolt társadalompolitikai intézkedései tudják enyhíteni, visszaszorítva azokat a társadalmi okokat, melyek hosszabb távon is kiváltják az érintett csoportok mentális problémáit.
Borítókép: Unsplash
