„Ne (csak) a termék légy, hanem maga a platform!” A platformgazdaság jelszavát napjainkban egyre többen vallják, és valószínű, hogy hamarosan ők lesznek többségben.
Napjaink legsikeresebb üzleti modelljei közül egyre több épül egy platformra, vagy inkább egy platform köré. A platformgazdaság lényege, hogy a szolgáltatók – de még a „kézzelfogható” termékek gyártói is – önálló ökoszisztémákban kapcsolódnak egymáshoz, aminek eredményeként több felhasználót (ügyfelet, fogyasztót) képesek elérni, utóbbiak pedig jobb minőséget, nagyobb értéket kapnak. A vásárlók számára ma már sok esetben fontosabb az ún. aggregátor brandje, mint a gyártó, vagy szolgáltató személye – ez az internetes kereskedelemben, a mobil technológiában a jelen, azonban a kevésbé digitalizált iparágakban még a (közel) jövő.
A platformok előképe már másfél évtizede megjelent. A szakmai kifejezéssel szolgáltatásorientált architektúraként ismert jelenség lényege, hogy az egyes – jellemzően még vállalaton belüli – rendszerek egy köztes rétegen keresztül kommunikálnak egymással. Ezt a kommunikációt emelte új szintre az elmúlt évek technológiai fejlődése, különösképpen a rendszerek hálózatba szerveződő kommunikációja, a dolgok internete. Ma már egyre inkább az üzleti hálózatok (platformok) biztosítják a vállalati rendszerek közötti kapcsolatokat, mint a korábbi (akár sztenderdizált) interfész kapcsolatok. Eme platform gazdaság képviseletében a startupok járnak elől, de már az érett vállalatok is rohamtempóban építik ki platform modelljüket.
Lássunk néhány konkrét példát! A navigációs alkalmazások már belépő szinten képesek mutatni a legközelebbi benzinkutakat. Ennél fejlettebb szintet jelent, amikor már az aktuális árak is elérhetőek, de az igazi áttörést az jelenti, amikor a szolgáltatásnyújtás proaktívvá válik:
már az út elején kiszámolja a szoftver, mikor célszerű megállnunk tankolni és egy kávét meg egy – esetleg már az autóban kiválasztott – szendvicset elfogyasztani, méghozzá úgy, hogy akár még a pénztárcánkat sem kell közben elővennünk.
A digitális platformon a termékek (üzemanyag, étel, ital) és a pénzügyi szolgáltatások egymást kiegészítve és erősítve nyújtanak szélesebb körű, nagyobb hozzáadott értékű szolgáltatást.
Hasonlóan, egy irodaépület üzemeltetése során a világítás, a fűtés, a légkondicionálás, a tűzjelzés, a biztonság stb. alrendszereit tudjuk egy platformra csatlakoztatni. A gyártók ilyenkor szolgáltatókká is válnak, a szenzorok adatait figyelve a karbantartás ütemezését és elvégzését szintén magukra vállalhatják. Ez win-win szituáció: a gyártók „feljebb kerülnek” az értékláncban, miközben az épület üzemeltetője a költségek csökkenése mellett a feladatok egyszerűsödését érzékeli. Nem kell a több ezer oldalas felhasználói kézikönyveket lapozgatnia a létesítményfelelősnek, a releváns információkat maga a platform kezeli. Mivel azonban nagyon kevés olyan szereplő van, aki akár csak az épületgépészetben is képes minden elemet maga szállítani, ezért új piaci szereplők számára nyílik lehetőség, akik elvégzik a szükséges integrációt és létrehozzák az egységes ügyfélkiszolgálást – ők a korábban már említett aggregátorok.
Míg korábban ez sok esetben önálló vállalati munkakörként, vagy kiszervezett szakértői szolgáltatásként jelent meg, addig a fokozódó automatizálás és a hálózatba kötött eszközök korában ezt a feladatot részben vagy egészben egy üzleti hálózat (vagyis egy szolgáltatásként biztosított szoftver) is képes ellátni.
Ugyanez a helyzet a platform köré szerveződő logisztikai-beszerzési láncok esetében is.
A termékek útja a teljes életcikluson át, az alapanyagoktól a vevőig és az esetleges reklamációkig nyomon követhető- akár blokklánc segítségével-, az információk alapján pedig extra szolgáltatások nyújthatók, többletbevételt jelentve.
A platformok előnye a felhasználó szempontjából egyértelmű: könnyebbé válik az élete. A felhasználót a digitális részletek jellemzően nem érdeklik, számára az a fontos, hogy a rendszerek könnyen kezelhetően, és többlet kényelmet biztosítva működjenek. De előnyös a platformhoz csatlakozó vállalatoknak is, hiszen a kapcsolt szolgáltatásokkal nagyobb értéket képesek nyújtani – és ezzel nagyobb bevételre szert tenni –, emellett közelebb kerülnek a vevőikhez, ami marketingszempontból egyáltalán nem elhanyagolható előny.
Magyarországon a platformgazdaság még gyerekcipőben jár, bár sok itt működő cég csatlakozott már olyan nemzetközi platformokhoz, mint például a beszerzésekre szakosodott Ariba Network. A szélesebb körű elterjedés kulcsa egyrészt az, hogy a cégek ráérezzenek a platformokon való megjelenés előnyeire, másrészt az, hogy a csatlakozók elérjenek egy kritikus tömeget, amit például az internet vagy a közösségi hálózatok esetében is robbanás követett.
Mit tehet egy hazai vállalat, ha terméke vagy szolgáltatása „hálózatosítható”? (Nagyon kevés olyan termék vagy szolgáltatás van, amire ez nem áll.) A lényeg az összefogás, és a modernizáció iránti elkötelezettség. Csatlakozhatnak egy, a területükön működő üzleti hálózathoz, de akár már az üzleti modelljük, a stratégia felülvizsgálata során is gondolkodhatnak egy platform létrehozásában. Ehhez természetesen ki kell építeniük a megfelelő digitális környezetet, és fogékonynak kell lenniük a legmodernebb technológiákra, például a felhő alapú számítástechnikára.
A platformok sikerre vannak ítélve. Az Accenture 2016-os „Technology Vision” felmérésében megkérdezett cégvezetők 40 százaléka vélte úgy, hogy üzleti sikereik nagyban függenek platform-alapú üzleti modellek bevezetésétől, a digitális partnerekkel kialakított ökoszisztémától. Minél előbb lép egy vállalat, annál hamarabb aknázhatja ki ezeket az előnyöket. Itt is igaz: a jövő az együttműködésen, a közös innováción alapul. Így lehet egy hatékonyabban működő világot építeni.
A szerző Varga Zsigmond, az SAP üzletfejlesztési igazgatója. A vendégszerzők nem a Forbes munkatársai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőségét.
