Van olyan régió, ahol 45 százalékkal csökkent az új lakások száma.
Mi történik? 2023-ban 18 647 új lakás épült, 9,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 21 501 volt, 39 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mindez összhangban van azzal, hogy az elmúlt tíz év harmadik legnagyobb visszaesését mérte a KSH az építőiparban is, és az új szerződések száma sem vetít előre sokkal több jót a szektornak.
Hol a legdurvább a visszaesés? A jelentés szerint Budapesten 6359 lakást vettek használatba tavaly, 3,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A visszaesés különösen súlyosan érintette a vármegyeszékhelyeket (-29 százalék), a többi városban (-2,0 százalék) és a községekben (-8,5 százalék) enyhébb volt. Pest régióban 7,3 százalékkal nőtt, a többi régióban csökkent az új lakások száma 2022-höz képest.
A csökkenés mértéke Dél-Alföldön volt a legmagasabb, 45 százalék.
Hol alakultak jobban a számok? A központi nagyrégión kívül továbbra is Győr-Moson-Sopron vármegyében épült a legtöbb lakás, de ezek száma sem érte el az egy évvel korábbit (-6,4 százalék). A KSH felmérése szerint a természetes személyek által épített lakások aránya 39-ről 36 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 60-ról 64 százalékra nőtt 2022-höz képest.
Az új, használatba vett lakóépületek 46 százaléka családi ház, 45 százaléka többlakásos épület, 7,1 százaléka lakóparkban van. A többlakásos épületeknél ez 6 százalékpontos növekedést, míg a családi házak esetében 3 százalékpontos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A KSH jelentése szerint a a használatba vett lakások átlagos alapterülete átlagosan 94 négyzetméter, 2 négyzetméterrel kisebb, mint a 2022-es átlag.
