A magyar fizetések a legalacsonyabbak között vannak egész Európában, a béreket terhelő járulékok pedig brutálisak nálunk – nagyjából így foglalható össze az általános hazai közvélekedés a témában. Függöny, most pedig jöjjenek a tények. Amikből az derül ki, hogy nem is alaptalan az, amit a témában gondol az emberek többsége.
A Deloitte készített egy tanulmányt, amelyben az összes uniós ország mellett Norvégia és Svájc társadalombiztosítási rendszereit hasonlítja össze. A szabadon letölthető kiadvány böngészése közben sok érdekességre bukkanhatunk, íme néhány érdekesség:
Az átlagbérek alapján a legnagyobb nettó Svédországban, Finnországban, Norvégiában és Luxemburgban marad a dolgozók zsebében, a legkevesebb pedig – nem csak az átlagos, hanem a kis, 25 ezer euró alatti fizetés esetén is – természetesen Magyarországon, valamint Szlovákiában, Csehországban és Franciaországban.
Svédországban nincs munkavállalói járulék, de még mielőtt nagyon irigyelnénk őket, szülési szabadság sincs.
Talán a legmeglepőbb: a legmagasabb, 50 és 100 euró közötti éves fizetési zónában a bolgárok viszik haza a legtöbb nettót.
A tanulmányban van külön összehasonlítás a visegrádi országokról is. A bruttó átlagbér Magyarországon a legalacsonyabb, csak mi vagyunk 10 ezer euró alatt, a szlovákoknál 5 százalékkal magasabb ez az érték, a lengyeleknél 16-tal, a cseheknél 19-cel.
A munkáltatókat Csehországban és Szlovákiában terheli magas járulék, a dolgozókat kevésbé sújtják. Lengyelországban pont fordítva. Nálunk mindkét érték középmagas és csak a szociális hozzájárulásról beszélünk, az egészségügyi nincs benne.
Végeredményben nettó bérben még jobban le vagyunk szakadva a többi visegráditól, mint bruttóban, egy átlag cseh több mint 25 százalékkal többet visz haza egy magyarnál, de átlagban még a szlovákok is 10 százalékkal keresnek többet.
