A város alapból nem kutyabarát – ezzel a címmel írtunk korábban az Urban különszámunkban (2017/05) Panyi Zita kutyatrénerről, az ÁlmosFelhő Kutyajólét tulajdonosárol (Álmos és Felhő a kutyáinak a neve). Sikerült védjegyoltalmat is szereznie.
Alapból mindig is fenntartással kezeltem az állattrénereket, mert a lelkem mélyén úgy voltam vele, hogy a kutya egyrészt 20 kiló felett kezdődik, másrészt az a feladata, hogy darabokat harapjon ki olyan emberekből, akik gaztettekre készülnek, és tulajdonképpen a marad-ül-öl szentháromságon kívül több tudásra nincs is szüksége egyiknek sem. Minden más csak felesleges cirkuszi akrobatamutatvány, arra meg már inkább tréneljen az ember tigrist, abban van kockázat.
De.
Mikor Zitával találkoztam, és a két apró kis kutyájára egyszer csak rárontott egy tízszer akkora szamojéd, Zita pedig egy határozott vezényszóval egyszerűen kihívta a kutyáit a balhéból, kénytelen voltam felülvizsgálni az egyébként szomorúan egyszerű hozzáállásomat. A város bármilyen állat számára ijesztő hely lehet, és elég egy hülye helyzet, már meg is van a baj. Megriadt és elszökött kutya, összeverekedő kutyák, gazdájára támadó eb – mindennapos dolgok, csúnya véggel, pedig nem kéne így lenniük.
Zita közalkalmazotti munkáját cserélte le a kutyákra, és láthatóan nem bánta meg. Álmos és Felhő olyan tekintettel néz rá, mint két kamaszlány az éppen aktuális fiúbanda frontemberére, és már szinte hang nélkül tud kommunkálni velük.
Alapvetően arra tréningeli a kutyákat, hogy biztonságosan tudjanak mozogni városi környezetben, és nem egy elzárt terepen, hanem valós szituációkban képzi a gazdákat és kedvenceiket, ha kell tömegközlekedési eszközön is. A self-made trénerekből lett elege, ezért döntött úgy, hogy levédeti a programját.
„Az ősz elején, mikor X és Z zseniálisan marketingelt kutyaiskola elindítja a tanfolyamait, rá 2–3 hétre megcsörren a telefonom. Sorra azzal keresnek a gazdik, hogy kutyájuk megsérült vagy megijedt, mert a random jelleggel egybeterelt, egymás számára tökéletesen ismeretlen, nem egyszer pórázról lecsatolt állatok közül egyik-másik verekedést generált és az ő szemük fénye lett a szenvedő alany” – magyarázza Zita.
„Amikor hívnak, általában 2–3 harapás már történt.”
„Ez mind megelőzhető lenne, ha nem műkörmösök meg informatikusok vezetnének szakmainak szánt kutyás csoportokat és a közösségi oldalakon hitetnék el több száz vagy ezer emberrel, hogy értenek ahhoz, amiről tartalmat terjesztenek és amivel nem foglalkoznak napi 8–10 órában” – mondja. A kutyák minden esetben korábban már kynológiailag (kutya-viselkedéstan) felmért, kiértékelt, kontrollált viselkedésű fajtársaik mellé kerülnek a csoportos, és limitált szocializációs helyzetgyakorlatokon.
Zita a márkanéven és logón kívül az öt pillérre alapozott programot is levédette, és Magyarországon az elsők között van, akinek a munkája védjegyoltalom alá került.
A program öt pillére:
- kutya személyiségének átfogó feltérképezése
- közös nyelv kialakítása
- videó-elemzés
- kutya helyes aktivitása
- urbánus aktivitás-rendszer
Az előtte-utána állapotról készült videó elég meggyőző.
