A Duna House által mért első negyedévi lakáspiaci adatok már sejtetik, mit okoz a vírus a lakáspiacon. Nem is a havi adatok a sokatmondók, hanem hogy hétről hétre hogyan aludtak ki a tranzakciók.
Az ingatlanpiac alakulásának mindenkori legfontosabb mutatószáma az évenkénti adás-vételi tranzakciószám – nagyon sokat elárul ez a mutató abból, hogy épp konjunktúra, stagnálás vagy lejtmenet zajlik. Ezért különösen érdekesek a friss tranzakciószámok, még ha év közben csak becsléseket, megközelítő adatokat tudnak is közölni az ingatlanos cégek. A Duna House most adta ki az első negyedévi jelentését, amelyben az általuk kiközvetített ingatlanok havi tranzakciószáma és a becsült piaci részesedésük alapján mondanak közelítő értéket a teljes piacra, a magánszemélyek között létrejövő hazai tranzakciók számára.
Legfrissebb jelentésükben az áll: a március második felében Magyarországon is megjelenő COVID-19 vírus okozta társadalmi és gazdasági változás az ingatlanpiaci tranzakciókra is hatott a Duna House márciusra becsült adatai alapján. Az előző év azonos hónapjához képest ez 23 százalékos, az idei februári adásvételekhez képest 15 százalékos visszaesést jelent.
Heti bontásban vizsgálva a tranzakciók számát látványosabban érezhető a vírus hatása az ingatlanpiacra, március utolsó teljes hetében már 67 százalékos csökkenés volt tapasztalható az adásvételek számában.
Decemberi szinten a kereslet
Az erős évkezdés után tehát már láthatóak a COVID-19 járvány hatásai a lakáspiacon is. A csökkenő tranzakciószámok mellett, decemberi szintre esett vissza az ingatlanpiaci kereslet, amely – a Duna House mérései alapján – soha nem volt még ilyen alacsony márciusban.
A szakemberek szerint azonban még mindig nem látszik teljes egészében a járvány okozta hatás az ingatlanpiacon, hiszen az első negyedév végén okozott ez a lakáspiacon drasztikus változásokat.
Március végén és április első heteiben a heti tranzakciós számokban már jelentős, 38-67 százalék közötti visszaesést becsült a Duna House, amely csökkenés akár tovább is nőhet, hiszen a már megkezdett, folyamatban lévő tranzakciók fokozatosan zárulnak, míg újak alig-alig indulnak.
A fővárosban a márciusi adatok alapján a befektetők jelentősen visszafogták vásárlásaikat, arányuk márciusban Budapesten mindössze 27 százalék volt, az elmúlt hónapok 40-45 százalékához képest, így vidéken most először volt magasabb a befektetői arány 29 százalékkal. A fővárosban a nagyobba költözés, míg vidéken az első lakásvásárlás volt a fő indikátor a saját részre vásárlók között a harmadik hónapban.
Árak tekintetében is változó képet mutat a hazai ingatlanpiac. Az országos árindexek az előző negyedévi csökkenés után korrigáltak és még a változás előtt várt stagnáló piaci szakaszba léptek. A panellakások esetében a korrekció kisebb mértékű volt, sőt van, ahol tovább csökkentek az árak, míg a tégla építésű lakások nagy többségénél folytatódott az emelkedés.
A járvány okozta árváltozás a következő hónapokban lesz mérhető, amit jelentősen fog befolyásolni, hogy meddig húzódnak el az ingatlanvásárlást is nehezítő korlátozó intézkedések – olvasható a Duna House elemzésében.
Az Ingatlan.com ugyanakkor azt írta legfrissebb elemzésében, hogy már tavaly megfordult a trend, és hónapok óta kitartóan lefelé mennek az árak, miközben a járvány hatása még valóban nem mérhető.
A lakáshitelezés még nem torpant meg
Az egész negyedévben erősödő hitelpiacon egyelőre nem láthatóak a változás jelei. Budapesten a jelzáloghitelt igénylők harmada 20 millió forint feletti ügyletértéken adott be igénylést, amellyel párhuzamosan 11 százalékkal nőtt az átlagos hitelnagyság.
Az MNB januári, februári tényadata és a Duna House március havi becslése alapján 2020 első negyedében 230 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel került a piacra, amely 35 százalékos emelkedés a tavalyi első negyedévhez képest.
