Magyarország jelenleg az 52. helyet foglalja el a Global Talent Competitiveness Index (GTCI) felmérésben részt vevő 119 ország rangsorában, ami jelentős visszaesés a tavaly elért 41. helyezéshez képest.
Az indexet meghatározó hat fő tényezőt közül a megtartás (Retain), a szaktudás (Vocational and Technical skills, VT), illetve a globális ismeretek (Global Knowledge, GK) szempontjából viszonylag kedvező pozíciót foglal el az ország, addig a vonzerő (Attract) és a növekedést (Grow) tekintve lemaradás látható.
A Global Talent Competitive Index pontozásának fő szempontjai.
Magyarország a nemzetközi rangsorban – GTCI, 2018.
Versenytársak
Magyarország a magas jövedelmi kategóriába, illetve az európai országok csoportjába tartozik, ez utóbbi 20 országot foglal magába. Az egy főre jutó GDP alapján Magyarország leginkább Görögországgal illetve Portugáliával vethető össze, a GTCI pontozása alapján azonban alulteljesíti ezeket az országokat. Az alábbi ábra azt is mutatja, hogy nemcsak az európai, de a régiós versenyben is leszakadóban Magyarország.
Magyarország GTCI pontszáma az európai országokhoz viszonyítva. A buborékok mérete az ország népességét mutatja.
Sokszínűség és tehetség
A fejlődés és innováció szempontjából meghatározó erőforrás lehet egy ország számára a sokszínűség. Ennek kiaknázása a nyitottságot tükrözi: nyitottságot a különböző tudású és gondolkodású emberek között, nyitottságot a különböző nemek és személyiségek irányába, nyitottságot az eltérő társadalmi hátterű vagy akár nemzetiségű emberek iránt.ű
A Nemzetközi Tehetség Versenyképességi Index a sokszínűséget az elfogadás és az adott társadalomra jellemző sajátosságok összefüggésében értékeli, illetve vizsgálja a hazai és nemzetközi szervezetek közötti együttműködés jelenlétét. A cégek részéről nem várható az együttműködés fejlesztése – akár tevékenységek, akár cégek közötti szinten – a sokszínűség mint erőforrás jelenléte nélkül.
- Tolerancia: a más nemzetiségek, kisebbségekkel, hátrányos helyzetűekkel szembeni elfogadás mértéke.
- Nemek közötti egyenlőség: a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők, a nemek közötti fizetésbeli különbségek és a nők számára elérhető vezetői pozíciók arányát mutatja.
- Társadalmi mobilitás: annak lehetőségét mutatja, hogy egy egyén számára mennyire van lehetőség a szülei társadalmi-gazdasági helyzetétől függetlenül, saját erőfeszítése árán gazdasági státuszát javítani.
- Együttműködés: a cégen belül működő különböző területek, illetve a különböző cégek közötti együttműködés mértékét mutatja.
Magyarország leginkább a cégek közötti együttműködés terén foglal el előkelő helyet, míg a társadalmi mobilitás és a cégen belüli együttműködést tekintve az utolsók közt szerepel.
