A várt fölött bővült a magyar gazdaság, különösen az építőipar muzsikált jól.
A lakossági fogyasztás, az ipari termelés és az építőipar húzta a magyar gazdaságot a tavalyi utolsó negyedévben, amitől az bőven a várt fölött bővült. Reggel tette közzé a KSH az előzetes GDP-becslést, és az eredmény meglepően jó.
Negyedéves alapon 2,1 százalékot nőtt a gazdaság az 1,4 százalékos várakozással szemben, éves alapon pedig 7,2 százalék volt az nyers adat az 5,8 százalékos, korábbi becslés helyett. Az egész évben 7,1 százalékos volt a GDP-növekedés 2020-hoz képest.
Varga Mihály pénzügyminiszter Cristiano Ronaldóval ünnepelte meg a remek adatot.
A korábbi, havi makroadatok alapján már tudható volt, hogy nagyon jó lesz az utolsó negyedév, de a hét százalék fölötti ütem jócskán felülmúlja a várakozásokat.
Orbán Viktor kormányfő évértékelőjében már hétszázalékos növekedést emlegetett, de még a Pénzügyminisztérium december végi előrejelzése is csak 6,4 százalékról szólt.
A KSH csak március elején teszi közzé a részletes adatsorokat, amikből jobban lehet látni, mely szektorok teljesítettek erőn felül. Az éves adatokban azonban jócskán belejátszik a bázishatás, a 2020-as volt a járvány legrosszabb éve, az alacsony viszonyítási alap is felfelé tolja a számokat.
Ugyanakkor az év végi eredményen kezdenek látszani a választás előtti kormányzati támogatások is, különösen jól észrevehető ez az építőiparon. Szintén friss adat, hogy decemberben az építőipari teljesítmény éves alapon 29 százalékkal nőtt, pedig csak 13-ra számítottak. Itt szintén megfigyelhető a bázishatás, 2020. decemberében a korlátozások miatt rendkívül nyomott volt a szektor, de az állami támogatások már jócskán éreztetik hatásukat.
Az idei GDP-várakozások azért jóval visszafogottabbak, az állami támogatások biztos, hogy megnyomják a fogyasztást, de a bázishatás már kifut.
A Pénzügyminisztérium már idézett előrejelzése 5,9 százalékra teszi az idei ütemet, de egészen azt 2025-ig várja, hogy fennmarad a legalább négyszázalékos éves növekedés.
Borítókép: Flickr
