A Hosszúlépés. Járunk? városi sétaszervező cég alapítói megunták, hogy amikor a Normafára mennek kirándulni, nyáron zsírban tocsogó lángos, télen kannás forralt bor várja őket. Már rég terveztek egy második vállalkozást, amikor egy hosszúlépés-sétán ráakadtak a későbbi reggelizőjük akkor még romos, mohával benőtt épületére. A kínálatában újhullámos Normafa Delikát nem titkolt célja, hogy gasztroreformot vigyen a hegyre.
„Bármi történik, a Normafán mindig lesznek olyan kirándulók, akik rizstejes lattét innának” – ezzel a gondolattal vágott bele Merker Dávid és Koniorczyk Borbála két éve a Normafa Delikát nevű reggelizőjük épületének a megszerzésébe. Akkor még nem gondolták, hogy mire átverekszik magukat az önkormányzati bürokrácián, addig egy világjárvány formájában bekövetkezik az a bizonyos bármi.
Hosszúlépés. Járunk? néven a házaspár már hat éve szervez városnéző sétákat Budapesten, főleg helyieknek. Egy ilyen, az egykori Hotel Olimpia épületébe szervezett bejárás során fedezték fel későbbi reggelizőjük helyét, amiért utána több mint egy évig küzdöttek. Ekkor már rég megfogalmazódott bennük a gondolat, hogy a sétaszervezés mellett növesszenek egy új üzleti lábat is.
Fotó: Sebestyén László
„Ha bekövetkezik egy válság, akkor az elsők közt a kulturális költségeket kezdik csökkenteni az emberek. Ezt mindig is bizonytalan talajnak tartottuk. Amikor új vállalkozáson gondolkodtunk, rájöttünk, hogy a Hosszúlépés a sétaszervezésen túl arról is szól, hogyan tudunk városban élőkből közösséget építeni. Megnéztük, hogy hol lakik a mi közönségünk, és hol nincs olyan vendéglátóhely, amit mi szeretnénk. Kijött, hogy a 150-200 méternél magasabb helyeken, azaz második és tizenkettedik kerületben” – mondja Bori arról, hogy a hosszú ügyintézés és felújítás ellenére miért ragaszkodtak ennyire az Eötvös úti helyszínhez.
„Most nagyon racionális érveket mondtál, de igazából mi beleszerettünk ebbe a helybe, ami a maga maga lepusztultságával gyönyörű volt” – teszi hozzá Dávid.
Romos hotel helyett park lett a szomszéd
Két éve még állt az egykori luxusszálló, aminek a bárjában a hetvenes-nyolcvanas években vígan, „ami itt történik, az itt is marad” hozzáállással iszogattak az élsportolók. A régi önmagára már egyáltalán nem emlékeztető, végső lepusztulásnak indult hotellel szemben egy mohával benőtt, rég bezárt rombolt állt. Dávidék 2018 elején elején megkeresték az önkormányzatot az után érdeklődve, hogy van-e bármi tervük vele. Nem volt. Ezután az önkormányzati bérlemény tíz évre szóló üzemeltetési jogát körülbelül egy év alatt sikerült megszerezniük.
„Klasszikus bürökratikus útvesztőkben bolyongtunk. Bő fél évig tartott, amíg az utca túloldaláról megkaptuk az árambővítést.”
A felújított Normafa Delikát idén márciusban lett startra kész. Két nappal a kijárási korlátozások bejelentése előtt nyitott ki először. Ekkor a tulajdonosok inkább bezártak, és májusig vártak az újranyitással.
„Soha nem tudtunk a reggelizőben normális körülmények között dolgozni, de így talán sokkal rugalmasabbak vagyunk, mint azok, akik már legalább harminc éve dolgoznak a vendéglátásban” – mondja Bori.
Május közepén nyitottak újra egy addigra teljesen átalakult
környéken. A lebontott Hotel Olimpia helyén ekkor adták át a 4400
négyzetméteres Eötvös Loránd parkot. Körülbelül 60 millió forintos, főként
hitelből fedezett beruházással újították fel és rendezték be a helyet, amihez
az eddigi tapasztalatok alapján érdemes volt ragaszkodni.
„A második világháború előtt a budai kertvendéglő az egy fogalom volt. Az egész hegyvidék tele volt jobbnál jobb helyekkel.
A program része volt, hogy nemcsak kirándulni, hanem előtte enni, inni, beülni jöttek. A szocializmus alatt ez eltűnt, mi lennék a legboldogabbak, ha ez visszajönne, és kialakulna a Normafa gasztronómiai arculata. Kifejezett célunk, hogy beindítsuk ezt a folyamatot” – vázolja Dávid a helytörténetet.
Fotó: Sebestyén László
Az utóbbi időben valóban nem találtunk mást Buda egyik kedvenc kirándulóhelyén, mint néhány lángosost, akik télen forralt boros bódévá avanzsálódtak.
A vegán opció és a bacon megfér egymás mellett
A Normafa Delikátban az egykori delikát eredeti stílusát is igyekeztek megtartani, de a retró vonal a kockás padlóban és egy-két korszellemet idéző bútorban kimerül, a kínálat a belvárosi újhullámos kávézókéra hajaz. Dávid és Bori olyan vendéglátóhelyet szerettek volna nyitni, amilyet ők is kerestek, amikor a kislányukkal kirándultak: „meg tudjunk etetni egy gyereket nagyobb hiszti nélkül, legyenek vegán és mentes opciók is, de aki szalonnát vagy virslit enne, az se maradjon éhen, és ami a legfontosabb, legyen minőségi a kávé.”
Annak ellenére, hogy a reggeliző a kirándulók kiszolgálásán túl a tizenkettedik kerületi lakosok törzshelyévé hivatott válni avokádót, lazacot vagy garnélarákot nem érdemes itt keresni.
Olyan természetközeli helyet szerettek volna, ahol a legtöbb alapanyag magyar kistermelőktől érkezik.
A 1390–2190 forintos reggelik közt találunk roppanós virslit mustárral, amerikai palacsintát, zabkását és péksüteményeket is. Ha valaki ebédért ugrana be, akkor például 2390 forintos kacsa rilette várja hagymalekvárral, vagy 1690 forintért vihet sült paprikás juhsajtkrémet. A hétfő kivételével minden nap este 7-ig nyitva tartó Normafa Delikátban
már nyitáskor is kérhetünk ebédre való fogásokat, és késő délután is kaphatunk reggelit.
Fotó: Sebestyén László
A laktóz- és gluténérzékenyekre is gondolnak, és gyerekbarát helyként hirdetik magukat: gyereksarok van náluk, de gyerekmenü nincs. „Nincs külön gyerekétlapunk, hanem étlapunk van, amin olyan fogások vannak, amit a gyerekek is szeretnek. Minden kicsi szereti a például a rántott csirkét, az amerikai palacsintát vagy a virslit, ettől még nem kell Popeye-nek elnevezni az ételt.”
Aki az evés-kirándulás kombinációból csak az elsőt kéri, már házhoz is rendelhet kerületen belül. „Egy hónapja szerződtünk a Netpincérrel, de ezt csak addig tudjuk megtartani, amíg él az étel házhoz szállítás áfájáról szóló rendelet.
Öt százalékos áfával megéri, huszonhét százalékkal már nem”
– mondja Dávid, aki, ha csak nem mondanak mást a vevői igények, inkább abbahagyná a házhoz szállítást, amint lehet.
A törzshelyeik is segítettek
Bár nulla vendéglátós tapasztalattal nyitottak egy világjárvány közepén nem félnek attól, hogy a hely ne élné túl az elkövetkező időszakot. „Amiatt, hogy egy kirándulóhely mellett nyitottunk, sokkal jobb helyzetben vagyunk a többi vendéglátóshoz képest.” Dávid és Bori törzshelyeinek tulajdonosai is autodidaktaként kezdték anno. A Normafa Delikát indulásakor már szakmai tanácsokkal látták el a házaspárt.
Saás Petrával, a Fruccola alapítójával közös baráti társaságból ismerik egymást. „Olyan ez az időszak, mint a sípályán a fagyos rész. Nem szabad fékezni, hanem hidegvérrel át kell csúszni rajta. Ez most nem a nagy ötletek és megvalósítások korszaka, de aki még két-három hónapot kibír, valószínűleg fent fog tudni maradni” – mondja az idei évről.
Fotó: Sebestyén László
Dékány Béla, a Törökméz tulajdonosa szerint a vírusválság azt is bebizonyítja, hogy van helye azoknak az éttermeknek és kávézóknak amelyek egyáltalán nem építenek a turistákra. „Ha valaki most kezd vállalkozásba, keressen olyan helyet, ami a lokális igényeket tudja kiszolgálni. A belvárosban már túl nagy a telítettség. A Törökméz indulásakor senki nem gondolta, hogy működhet itt valami a Rózsadomb alján, és mégis törzshely lett. Dávidéknak is tökéletes választás volt a helyszín. A Normafa környékének átalakítása is sokat segít nekik.”
Dávidék vállalkozásai nem nevezhetőek egyértelmű koronanyertesnek, de az biztos, hogy hatalmas előnyükké vált az, hogy idén jóval felértékelődtek a szabadtéri programok.
A Hosszúlépés sétái mögött álló Városi Séta Kft. tavalyi árbevétele 115,3 millió forint, adózott eredménye 5 millió forint volt. Idén 17 ezer sétálóval ennek körülbelül a 80 százalékára számítanak.
A Normafa Delikát mögött a Kávédaráló Kft. áll, a back office közös a Hosszúlépésével. A Delikát három szakácsa mellett a pultban találkozhatunk ugyanazokkal a diákokkal, akik a sétákon is segédkeznek, és Pelsőczy Réka színésznő, aki sétát is vezet dolgozott már itt.
„Réka ki szerette volna próbálni, hogy milyen a pultban dolgozni, de ő inkább a kivétel, aki erősíti a szabályt. A diákokon kívül nem tervezzük áthozni a kollégákat a Hosszúlépésből” – mondja Bori arról, hogy forralt bort és reggelit mindig találunk a helyen, de Jászai Mari-díjas színészt inkább csak akkor, ha szerencsénk van, és csak vendégként.
Borítókép: Sebestyén László
