A Facebook belépett a vállalati piacra – érdekes kísérletnek lehetünk ezzel a szemtanúi. Megeszi-e Mark Zuckerberg a vállalati kultúrát reggelire? A számok azt mutatják, hogy minden még neki sem sikerülhet. De miért, ha minden mozzanatunkat látja?
A cikk a szokásokkal kapcsolatos cikksorozat harmadik része,
A Facebook történetének egyik legizgalmasabb lépése volt, amikor alig egy évvel ezelőtt a Facebook Workplace termékkel beléptek a vállalati piacra. A Workplace ránézésre teljesen megegyezik a Facebook publikus szolgáltatásával, azzal a fontos különbséggel, hogy vállalatoknak segít megváltoztatni a kollégák kommunikációs szokásait.
Leülve a Facebook csapatával beszélgetni a termékről kiderül, hogy a belső használatú Workplace-t évek óta használták és építették a publikus megjelenés előtt házon belül, a Facebook dolgozói csapata részben ennek a terméknek a segítségével kommunikál egymással. Alig egy évvel a nyilvános bevezetést követően pedig már ezernyi vállalat használja világszerte a kollégák kommunikációjának támogatására. A Workplace egy olyan termék, amely a vállalati szokások egyik elemét, a kommunikációt próbálja meg új alapokra helyezni és
ehhez ezernyi cégben kell megváltoztatniuk milliónyi ember szokásait.
Nem véletlen a példa, ha szeretnénk egy modern kísérletet elképzelni a vállalati viselkedés megváltoztatására, kevés jobb példát tudnánk hozni a Workplace-nél. Minden kolléga telefonjára és mindennapjaiba eljuttatható, könnyű használni, értékes kiegészítése a vállalati mindennapoknak és egy olyan vállalat fejleszti, amelynek szakterülete a viselkedés befolyásolás és szokások alakítása.
A termék pontosan úgy működik, mint a publikus Facebook, amit itthon is több millió ember használ naponta, nagyon hasonló rászoktatási trükköket használ és az ismert termékkel megegyező felület miatt a felhasználókkal szemben nincs komoly tanulási elvárás. Pont azt használják, amit már egyébként is megszoktak, a felhasználókat a Facebook szofisztikált értesítési rendszere, könnyű használata, visszajelzési módszere folyamatosan próbálja rávenni, hogy változtassanak a viselkedésükön és email helyett egyre többet használják a Workplace adta kommunikációs lehetőségeket.
Az alap felhasználóknak elérhető felületeken túl a bevezetéssel foglalkozó felhasználóknak a cégen belül pontos statisztikák jelennek meg, hogy hány kolléga milyen konverzióval kezdte el használni a terméket, a különböző stádiumban lévő kollégák aktivizálására a Facebook hatékony eszközöket biztosít. A legfontosabb mérőszámokat például – bejegyzés szám, regisztrációs számok – egy műszerfalon jelenítik meg a bevezetést verzérlő kollégáknak, hogy azok minél hatékonyabban tudják serkenteni a termék használatát. De nem csak a kollégáknak, a cégnek és a vezetőségnek is rendkívül kényelmes modellt biztosít a termék a korábbi licensz alapú üzleti modellek helyett, hiszen aktív felhasználó alapú árazása van, vagyis a cég azért fizet, amit használ, nincs beruházás, könnyű integrálni.
Ha röviden össze kéne foglalnom, azt mondanám, hogy a Facebook több ezer fejlesztővel, viselkedést kialakító szakértővel a háta mögött szinte minden modern digitalizációra, viselkedésre, nagyvállalati értékesítésre vonatkozó ismeretet egybe sűrítve próbálja meg a vállalati viselkedési szokásokat megváltoztatni.
A mai ismereteink szerint tökéletes kísérlet arra, hogy a nagy számú ember viselkedését befolyásolja, mégis a sikere egyáltalán nem vehető biztosra.
A számok ugyanis azt mutatják, hogy egy átlagos cégben a felhasználók 50%-60%-a az, aki a könnyedsége ellenére a terméket használja, a bevezetés egyáltalán nem egyértelmű, sok szűrőn kell átmennie és a vállalaton belül egyáltalán nem szokás örülni az új platformoknak.
Egyrészt minden vállalatban jelen vannak klasszikus önvédelmi reakciók, amelyek az újításokat lassítják. A félelem, hogy milyen új kommunikációs minták fognak kialakulni, biztonsággal kapcsolatos aggodalmak és az extra költségek csak néhány azok közül a jellemzők közül, amelyek hátráltatják a termék bevezetését. Másik oldalon maguk a felhasználók sem mozgosíthatóak könnyedén. Még ha a vezetői támogatás a helyén is van, minden értesítés, bejelölés, követés, új tartalom és folyamatos csalogatás ellenére a felhasználók alapvetően pontosan ugyanazt csinálják itt is, mint a publikus Facebookon, mások bejegyzéseit nézegetik, ez azonban akkor működik, ha az embernek sok száz ismerőse van és nagy a statisztikai valószínűsége, hogy minden alkalommal találkozik új tartalommal.
Az egyéni szokás változások mellett a vállalat kőbe vésett hitei, folyamatai, a különböző csoport érdekek olyan erős rendszert alkotnak, amiben az egyéni szokások formálása nehézségekbe ütközik még akkor is, ha a kollégák naponta találkoznak a termékkel.
Gyakran ismételt közhely, hogy egy cégben a kultúra megeszi reggelire a stratégiát.
A Workplace annyiban új, hogy ezt konkrét számokban és grafikonokban mutatja meg és nagyjából visszaigazolja a mondást. Félreértés ne essék, egy a vállalat dolgozóinak hatékonyságát és kommunikációját 50%-ában befolyásoló projekt a legtöbb esetben messzi álomnak minősül, ha szervezeti változásról beszélünk. A kollégákra ráerőltetett kényszer megoldásokon kívül minden tapasztalt vezető tudja, hogy az ilyen kísérletek sikeressége gyakran a nulla felé konvergál, ezért már így is van mit tanulni abból, milyen eszközöket és milyen modellben használ a Facebook a termék elterjesztésére.
A könnyű használat, érthetőség, minimális belépési küszöb, az azonnali használatba vétel lehetősége, a hálózati hatás – minél többen használják, annál jobb –, a folyamatos értesítések emailben és okostelefonon, a kulcs felhasználók aktív támogatása, állandóan változó érték és információ prezentálása a felhasználók felé, a pozitív társas visszajelzés, a tömeg hatás érzetének megteremtése, a szolgáltatást használók rejtett versenyeztetése, a szokásokkal kapcsolatos alap modellek integrálása a termékbe mind olyan apró elem, amit mindenkinek érdemes használnia, ha szeretné sikeresen befolyásolni a munkatársai viselkedését.
A rengeteg gyakorlati modell mellett a vállalati kultúra-befolyásolás érzésre még mindig művészet határát súrolja. Nem biztos ugyanis, hogy van olyan termék, vagy ötlet, amely 100%-os penetrációt tudna elérni egy vállalatban, a vállalati kultúra kemény dió – keményebb, mint azt szeretjük gondolni –, és minden digitalizáció, szokásokkal kapcsolatos ismeret ellenére messze vagyunk még attól, hogy kényelmes és pontos módszertannal rendelkezzünk, hogyan lehet a kollégák viselkedését jól tervezhetően befolyásolni.
Dobó “Doransky” Mátyás,
igazgató, Magyar Telekom, egykori blogger, a SmartMobil konferencia alapítója.
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
