Kiderült, mit tenne a mostani járványhelyzetben az ellenzék egyik egészségügyi szakpolitikusa. Szigorúságban az osztrákok lennének a neki mintaadók, de nem ért egyet a kormánnyal a gyógyulás utáni védettségi státusz elvesztésében.
Január 14-én számoltunk be a Kormányinfóról, amelyen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a kormány coviddal kapcsolatos intézkedéseit.
Négy fontos bejelentést tett:
- a védettségi igazolvány február 15-től oltási igazolvánnyá alakul, vagyis a gyógyultság nem lesz elég az igazolványhoz,
- csak az minősül oltottnak, aki három oltást kapott, vagy a második oltását hat hónapon belül kapta meg,
- a felnőtteknél hét napra rövidül a karanténkötelezettségi időszak, de öt nap után negatív teszttel kiváltható,
- az iskolákban az iskolatársak fertőzöttsége után az oltott diákoknál a karanténkötelezettség öt napra csökken.
A kormány tehát azt akarja elérni, hogy a már oltottak is felvegyenek egy újabb oltást, illetve az oltatlanok is gondolják meg magukat. A jelenlegi oltottsági adatok alapján 2,6 millióan veszíthetik el az oltási igazolványukat február 15-től.
Megjelent azóta a Népegészségügyi Központ ajánlása a negyedik oltás felvételéről. Ebben az áll, hogy a negyedik oltást a harmadik után négy hónappal lehet beadni, de az oltóanyag kiválasztása minden esetben az oltóorvos feladata, aki „a pácienst ismerve a szakmai szempontok alapján dönt.”
Mivel a covid és annak kezelése jóval az áprilisi választások után is borítékolhatóan fontos kérdés marad, érdekes, hogy az ellenzék mit gondol a mostani intézkedésekről és mit csinálna másképp, ha kormányra kerülne. A Gemištnek Komáromi Zoltán háziorovos, a DK egészségpolitikusa vázolta fel az elképzeléseket.
Megjött az ajánlás a negyedik oltásról – sok köszönet nincs benne
Oltási szigor jó, gyógyulás státuszának eltörlése rossz
Komáromi a lapnak azt mondta, a január 14-i intézkedésekről egyelőre nincs egységesen kommunikálható álláspontja az ellenzéknek.
Az azonban kiderült, helyeslik, hogy a védettségi igazolvány második és harmadik dózis után járó oltottsági igazolvánnyá alakul át. A szakpolitikus szerint ezt már tavaly meg kellett volna lépni, az eddigi igazolvány ugyanis számos sebből vérzett.
Ugyanakkor nem ért egyet a gyógyulás státuszának eltörlésével, szerinte fontos, hogy a betegségen átesettekről és az immunizáltakról legyen egy könnyen hozzáférhető adatbázis.
„A járványügy nem játék: ha valakinek van egy hiteles igazolása vagy épp mobiltelefonon hordható QR-kódja, annak olyannak kell lennie, hogy mind az egészségügyi személyzet, mind bizonyos erre jogosult rendészeti, rendezvényszervezői szervek egyszerűen és 100 százalékos biztonsággal tudjanak belőle tájékozódni” – mondta erről.
Komáromi Zoltán, a DK egészségügyi szakpolitikusa Fotó: Dr. Komáromi Zoltán / Facebook
Hozzátette, hogy akinek érvénytelenné válik a védettségi igazolványa, annak ezt el kell fogadnia, a politikát pedig távol kellene tartani a járványkezeléstől. Komáromi úgy látja, sokan egyszerűen nem veszik komolyan, hogy naponta annyian halnak meg, mintha két-három busz szakadékba zuhanna.
Osztrák példa
Ellenzéki hatalomátvétel esetén Komáromi nagy hangsúlyt fektetne a maszkviselés, a távolságtartás és a rendszeres kézfertőtlenítés fontosságának megértetésére.
Szerinte a szomszédos országok, főleg Ausztria gyakorlatát kellene követni, ahol a közösségi élet tereihez felgyógyulási vagy oltási igazolás kell, a magukat be nem oltóknak pedig lényegében november közepe óta kijárási tilalom van előírva.
Komáromi úgy látja, ezen intézkedéseket igazolják az osztrák számok, és jelentősen észszerűbbek is a magyarországinál. Úgy látja, a tavaly év végi, szigorú ausztriai korlátozások is elérték céljukat, mert rengeteg ember életét megmenthették.
Komáromi ezen kívül elmondta: ellenzéki győzelem esetén arra törekednének, hogy a mostanihoz képest többletinformációkat tartalmazó QR-kódokat több helyen lehessen ellenőrizni, mert ezt egyébként is gyakrabban kellene felmutatni.
Szerinte a rendvédelmi szerveknél, tömegközlekedésben és közoktatásban, az egészségügyben és a hivatalokban is be kell vetni minden eszközt, hogy az ott dolgozók minél kisebb járványügyi kockázatok között dolgozzanak. Továbbá egyeztetéseket ígért az ágazati szervekkel esetleges járványügyi szigorításokról, többet tesztelnének és gyávaságnak tartja, hogy a jelenlegi kormány „saját hatáskörben nem lépett meg semmit, hanem áttolta a felelősséget a munkáltatókra például a kötelező oltás esetén”.
Komáromi beszélt az ellenanyagszint-alapú igazolványok esetleges bevezetéséről, a veszélyhelyzet fenntartásáról és a covidintézkedésekkel kapcsolatos szabadságjogi aggályokról is. A teljes cikket itt lehet elolvasni.
Borítókép: Koronavírus tájékoztató oldal / Facebook