A magyar lakosság közel 10 százaléka albérletben él, ennek az egymillió embernek a többsége viszont a magas bérleti díjak és az elterjedt feketézés miatt egyszerűen nincs biztonságban – írja a Habitat for Humanity Magyarország közleménye.
A szervezet persze nem csak a levegőbe puffog, hanem megoldási javaslatot is nyújt: a jelenlegi határozott és határozatlan idejű helyett 3 évnél hosszabb vagy rövidebb időtartamra szóló szerződések bevezetését kéri a kormánytól,
de fontosnak tartják, hogy a felmondási idő a bérlőnek kedvezzen.
Ezen felül törvényi szabályozást sürgetnek a bérlő és bérbeadó közötti vitás ügyek rendezésére, valamint a két fél magukra vállalt kötelezettségeinek teljesítésére. Mivel az albérletárak a plafont verik, a szervezet az áremelés szabályozását is javasolja, ezt a „turisztikai célú lakáskiadás” feltételeinek szigorításával érnék el. „Az Airbnb elterjedése jelentős mértékben hozzájárul a bérleti szektor drágulásához”, írják.
De visszahoznák a lakáskasszát és bevonnák a bérlakáspiacra az „alulhasznosított, üres ingatlanokat” is.
A civil szervezet szerint az utóbbi öt évben átlagosan 87 százalékkal emelkedtek az albérletárak Magyarországon, a szféra pedig nincs megfelelően szabályozva, így a sokszor feketéző főbérlőktől senki sem védi meg az albérlőket, akiket így egyik napról a másikra lehet utcára tenni.
Bár a magas albérletárak és a CSOK bővítése a saját ingatlan ötletét erősíti, a lakáskassza kinyírása és a magas törlesztők miatt így is ott tartunk, hogy 840 ezer ember él olyan háztartásban, ahol a lakhatási költségek a bevétel több mint 40 százalékát teszik ki.
A Habitat for Humanity Magyarország javaslatcsomagját aláírásgyűjtéssel próbálják népszerűsíteni, eddig több mint kétezernek szignálták a weboldalon elérhető petíciót.
