Robert Gibbins befektetőként november óta fel-alá rohangált Európa és Amerika között, hol svájci otthonában, hol Arizónában, hol Spanyolországban, hol Ausztriában bukkant fel különböző rendezvényeken.
Ezeknek a rendezvényeknek egy közös jellemzője volt: mindegyik a klímaváltozásról szólt, megpakolva tudósokkal, bürokratákkal és politikusokkal. Egy csapat azonban hiányzott mindenhonnan. “Egyetlen befektetőt sem láttam egyik helyszínen sem” – mondta Gibbins az amerikai Forbesnak.
“A klímaváltozás az a faktor, amit minden egyes elemzésben, minden befektetés előtt figyelembe kellene vennünk.” – teszi hozzá. A legtöbb ember úgy gondolja, vagy legalábbis úgy reméli, hogy a klímaváltozással kapcsolatos problémákkal majd a gyerekeinek, vagy jobb esetben az unokáinak kell majd foglalkozni, de Gibbins nem ért velük egyet. A 49 éves, 5,5 milliárd dolláros eszközkészlettel rendelkező Autonomy Capital alapítója úgy gondolja, a változás villámgyorsan fog lezajlani – és hamarosan el is kezdődik.
Gibbins minden befektetését arra alapozza, hogy egy olyan világ felé haladunk, ahol túl magas az átlaghőmérséklet, megemelkedett a tengerek vízszintje, és a szén hatalmas kincs lesz. Az alapítónak elég figyelemreméltó múltja van nagy dobásokból. A hedge fund, amit indított, nagy téteket tesz gazdasági és politikai trendekre, jó eredménnyel, az S&P 500-as index 8,9 százalékot mutat az átlagos éves megtérülésre, náluk 12,85 százalékos.
Gibbins egy vancouveri ingatlanos családból származik, imád síelni és a természetben lenni. Tanult az University of Pennsylvanian, dolgozott a JPMorgannél és a Lehman Brothersnél is, mielőtt elindította a saját hedge fundját. Abban hisz, hogy sok országban a klímaváltozás alapvető gazdasági instabilitáshoz fog vezetni. Ha egy ország már most is mutatja a jeleket, akkor a helyzet csak romlani fog a tengerszint emelkedésével, és további gyors változások fognak lezajlani.
Törökország és Dél-Afrika szerinte leírta magát, mindkét ország kormányát hozzá nem értőnek tekinti. “Választhatsz: Erdogan vagy ANC (A Dél-afrikai kormánypárt) meg a modern ipari gazdaság között.
A kettő együtt nem működik.
Ezzel ellentétben Argentínában bízik. A látogatásai során azt tapasztalta, hogy az emberek megunták az évtizedes gazdasági nehézségeket, és pont ezért nem hisz abban, hogy a populistákat visszaengednék a hatalomba. “Az embereknek már nem elég, hogy valaki csak három napra tervez” – mondja. Szerinte a jó befektetőknek most a kormányzati és gazdasági adatokat kell figyelnie. Évente 150 napot utazik, és 24 befektetési szakemberrel dolgozik együtt, akik ugyanennyit vannak úton. Mindenhol a helyi bürokratákkal, újságírókkal és cégvezetőkkel veszi fel a kapcsolatot, hogy rájöjjön, hogy működik az adott ország döntéshozatali mechanizmusa, és hogy mennyire hatékony az intézményrendszere, hogy tud olyan problémákkal megküzdeni, mint a klímaváltozás.
Gibbins több érdekes elméletnek is híve. Például miért venne részvényt olyan ingatlanbiztosítóban, ahol szinte borítékolható, hogy a klímaváltozás hatásai miatt egyre többet és többet kell majd fizetni a károsultaknak? Szerinte nem lesz ebből gond, mert a legtöbb biztosító nem hosszú évekre köt biztosítást, és így tudnak alkalmazkodni a változásokhoz. De ettől is tovább megy, amikor azt mondja, hogy bár Trump kilépteti a Párizsi Klímaegyezményből az Egyesült Államokat, hosszútávon mégis Európa és az Államok fogja vezető szerepet játszani a szigorításokban, és ők fogják büntetni azokat az országokat, akik nem tartják be például a szén-dioxid kvótát. Ezért ő inkább nem tenne a nagy olajipari részvényekre, illetve az olyan, olajnak kitett országok valutáira, mint Nigéria.
