Rogán Antal minisztériuma az akkumulátoripar után újabb szektorban igyekszik vonzóbbá tenni Magyarországot az olyan cégek számára, melyek az Európán kívülről érkező munkaerőre alapoznák vállalkozásukat.
Mi történt? A Miniszterelnöki Kabinetiroda törvényjavaslata szerint néhány tevékenységi körben különleges státuszt szerezhetnének azok a „digitális cégek”, amelyeknél több mint 60 százalékban külföldiek (Európán kívüliek) dolgoznak. A digitális társaságokról szóló jogszabálytervezet alapján e cégek mentesülnének a közterhek és a helyi iparűzési adó fizetése alól. A munkaviszonyban foglalkoztatottak, valamint a társaságok vezetői a jövedelmük utáni közteherfizetési kötelezettségüket a különleges közteherviselési hozzájárulással (kükho) teljesíthetnék. Az adó mértéke 15 százalék.
Mi következik ebből? Ezzel nemcsak az akkumulátoripari vállalkozások, hanem a kicsit misztikusan hangzó „digitális cégek” is könnyebben (és ez az adózásra is vonatkozik) hozhatnának be munkaerőt.
Kontextus. A munkaerőhiány miatt a kormány már több ízben módosította, könnyítette a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi alkalmazásának feltételeit, miközben hivatalosan azt hangsúlyozzák: kizárólag olyan pozíciókban jöhetnek szóba vietnámi, vagy épp Fülöp-szigeteki munkavállalók, ahová nem találnak magyar munkaerőt. Az utóbbi időben ugyanakkor több példa volt rá, hogy az egyre több külföldit alkalmazó cégek magyar munkaerőt bocsátottak el.
Miért fontos ez? A Rogán Antal vezette tárca azt mondja: a cél az, hogy Magyarországra csábítsanak programozókat, informatikusokat, és újabb befektetéseket vonzzanak az országba. Szakértők viszont a részletes tevékenységi köri lista alapján úgy vélik, hogy ebben az esetben sem a magasan képzett munkaerő idecsábítása a fő csapásirány, hanem az olcsó vendégmunkásoké.
Hogyan tovább? A kedvezményhez való hozzáférés feltétele lenne, hogy a cégek megfelelő minősítéssel rendelkezzenek. A minősítést alapítványi körbe szerveznék ki: a kormány rendeletben jelölheti ki a pályázat kiírására és elbírálására hivatott alapítványt, míg a digitális társaság a minősítést követően a később kijelölendő hatósággal szerződhetne, határozott időre.