Az építőipart a nagy állami közbeszerzések pörgetik, az új lakások piaca még mindig elég kicsi, de legalább nagyot nőtt. Bérbeadásra szinte senki nem épít ingatlant. A budapesti lakásárak kezdenek elszakadni az ország többi részétől – szintben és növekedésben is.
Egyetlen év alatt 19 százalékkal, tehát majdnem ötödével nőtt az építőipar volumene, 2018. első félévében ezzel a szektor termelése elérte az 1,3 ezer milliárd forintot – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss féléves összegzése. De mit építettek? Az adatok szerint minden épülettípusban nőtt a termelés, a termelési érték 59%-át adó épületeken végzett tevékenységé 14, a fennmaradó részt kitevő egyéb építményeké 28%-kal. Utóbbi kategóriában tartozik minden, ami nem épületekhez tartozik, így az út- vagy csatornaépítés, felújítás, a földmunkák – főleg olyan projektek, amiket az állam finanszíroz (itt a részletes lista, mi tartozik ide). Ebből pedig elég sok van, hiszen a kormány igyekszik minél hamarabb kipörgetni az EU-s forrásokat, ezekből pedig bőven jut útfelújításokra is.
Most jön csak a nagy bumm
Az alábbi ábrán az látható, hogy a kiugróan jó eredményhez az egyéb építmények kategóriába tartozó projektek jócskán kivették a részüket, közben az épületek is kétszámjegyű növekedést produkált.
Az építőipar termelése. Forrás: KSH jelenti, 2018. I. félév
A nagy bumm azonban csak most jön majd. Az építőipari munkákra 2018. I. félévében kötött új szerződések összehasonlító áron számított értéke 2,8%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A korábbi, de még nem teljesített, érvényes megállapodásokat is figyelembe véve az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának értéke (2,3 ezer milliárd forint) összehasonlító áron 62%-kal nagyobb volt az egy évvel azelőttinél. A megrendelésállomány tetemesebb hányada (82%-a) egyéb építmények kivitelezésére vonatkozott, ami volumenben 83%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, míg a fennmaradó részt (18%-ot) kitevő, épületeken végzett munkákra szóló megállapodások 7,5%-kal nőttek. Ez megint csak a nagy állami projektek miatt ennyire kiugróan magas érték.
Ezekből az adatokból az látszik, hogy épülnek az új lakások is, de az építőipart alapvetően a mélyépítő cégek tetemes megrendelései húzzák fel ennyire – vagyis az uniós források pörgetik a szektort.
154 ezer lakásvásárlás volt, de csak 6,5 ezer új lakás épült
Az év első felében 6517 új lakás épült, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 13 18 066 volt. Az előző év azonos
időszakához képest a használatba vett új lakások száma 30%-kal nőtt, az építési engedélyek és bejelentések száma azonban 8,9%-kal csökkent. Utóbbi meglepő, de elképzelhető, hogy összefüggésben van a kedvezményes újlakásáfa 2019 utáni kivezetésével, valamint azzal, hogy az építőipari kapacitások végesek, a szakemberhiány itt is a további növekedés plafonja.
Budapesten 51, a községekben 49%-kal nőtt az átadott új lakások száma, a kisebb városokban 23, a megyei jogúakban 12%-os emelkedés volt. Fajlagosan – tízezer lakosra számítva – továbbra is a városokban épült több lakás, Budapesten 8, a többi városban 7, míg a községekben csak 5.
2018 I. félévében a lakásokat fele-fele arányban építették vállalkozások és természetes személyek. Budapesten a vállalkozók építései (76%), a községekben a természetes személyeké (76%) voltak jelentős túlsúlyban éves alapon mindkettő nagyjából harmadával nőtt.
A lakások 53%-át építették értékesítés céljából, 47%-át saját használatra, és mindössze 0,6%-át bérbeadásra. Az új lakások döntő többsége (96%) új lakóépületben
készült el: 52%-uk családi házban, 35%-uk új többszintes, többlakásos épületben, illetve 5,9%-uk lakóparkban.
Az elkészült lakások átlagos alapterülete 100,7 négyzetméter volt, 5,3 négyzetméterrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ez nem meglepetés, hiszen a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) mellé járó kedvezményes hitel egyik feltétele a minimum 60 négyzetméteres lakásméret, illetve új lakások esetében a 90 négyzetméteres alapterület. Átlagosan a legnagyobb lakások (115,6 m2) a községekben, a legkisebbek (82,1 m2) Budapesten épültek.
2017-ben az előző évinél kisebb mértékben, de folytatódott a lakáspiac bővülése: 5,1%-kal több, közel 154 ezer lakásadásvétel történt.
A használt lakások eladásai 4,5%-kal, az újaké negyedével nőttek, ám az utóbbiak az értékesítéseknek csak 4%-át tették ki.
2018 első negyedévében az előzetes adatok a forgalom további erősödését (9,4%) mutatják.
Lakáspiaci forgalom alakulása. Forrás: KSH jelenti, 2018. I. félév
Emlékezetes, a kormány a lakástakarékok állami támogatását azért nullázta le, mert nem nagyon vásárolnak új lakásokat a magyarok, a kormányzat szerint az előtakarékoskodók leginkább felújításra vagy használt ingatlanra költötték a lakáskasszában felgyűlt megtakarításaikat. A számok azt mutatják, hogy az új lakáspiac valóban elég gyéren teljesít (más kérdés, hogy a CSOK bejelentett kibővítése mennyiben fogja meglökni ezt a szektort).
Lassuló ütemben, de tovább nőttek a lakásárak minden szegmensben
A lakásárak növekedése is lassuló ütemben folytatódott. 2017-ben az eladott használt lakások ára 2015 óta ötödével, az előző évhez képest 5,9%-kal nőtt. Mivel összetételük a magasabb értékűek felé tolódott, a tényleges áremelkedés 8,7%-volt az előző évhez képest. 2018 első negyedévében a használt lakások tiszta árváltozása 2015-höz képest megközelítette a 30%-ot, és 12%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál. Az új lakások ára 2015 óta 17, az előző évhez viszonyítva 6,0%-kal lett magasabb. Az értékesítésre épülő lakások erőteljes nagyvárosi koncentrációjának hatására a teljes árváltozás 16%-os volt 2016-hoz képest. 2018 első negyedévében az új lakások árai 2015-höz mérten 27, az előző év azonos időszakához képest 12%-kal lettek magasabbak.
2017-ben a használt lakások Budapesten átlagosan 24,4, a megyeszékhelyeken 13, a kisebb városokban 11,5, a községekben 7,2 millió forintba kerültek. 2018 első negyedévében Budapesten és a nagyvárosokban az átlagos ár nőtt, a kisebb településeken azonban csökkent. A fővárosi árak egyre távolodnak a többi régióra jellemző árszinttől, ugyanakkor 2018 első negyedévében több régióban – pl. Észak-Magyarország, Pest – is alacsonyabb volt a reállakásár a 2008. évi lakáspiaci válság előtti szintnél.
