Egy év alatt 1500-ról hatmillióra nőtt a Clubhouse felhasználóinak száma, a cég értéke pedig átlépte az egymilliárd dollárt. A meghívókat már pénzért kínálják a neten, a kínai kormány pedig úgy megijedt tőle, hogy letiltatta.
2020 márciusában még mindössze 1500-an használták a Clubhouse okostelefonos alkalmazást. Idén február elsején a felhasználók már kettő, ma pedig már hatmillióan vannak. A tavaly májusban még csak 100 millió dollárra taksált cég januárban már – az üzletre rálátó források szerint – 1 milliárd dolláros értékelés mellett vont be tőkebefektetést, nem is akárkitől, az Andreessen Horowitz elköteleződése a szori mellett már mutatta, hogy ideje komolyan venni a céget.
De mi is pontosan a Clubhouse és hogyan guríthatott ekkorát?
Konferencia, házibuli, rádió
A Clubhouse-t használók egyszerre kaphatják meg a rádiózás élményét, vehetnek részt konferenciahívásokban és indíthatnak audiochateket.
Tulajdonképpen mintha podcastot hallgatnának, ugyanakkor mindezt élőben és visszahozva a közösségi média korai szerepét: az alkalmazás használatához ugyanis egyelőre meghívó kell.
Egy már meglévő felhasználó meghívásával lehet regisztrálni. Ezután lehet kiválasztani a minket érdeklő témákat a könyvektől az üzleten át az egészségügyig. Minél több érdeklődési kört ad meg valaki, annál több beszélgetőszobát és más felhasználót ajánl majd figyelmébe a Clubhouse, akiket követhet – vagy akár rögtön be is kapcsolódhat az aktuális tevékenységébe.
Még így sem könnyű azonban hozzájutni a meghívóhoz: egy felhasználó ugyanis legfeljebb két embert hívhat meg. A fejlesztők azonban már beszéltek arról, hogy idén „az egész világnak kinyitják a Clubhouse-t.”
Persze egy konferenciahíváshoz nem szólhat hozzá mindenki, a néhány beszélőt leszámítva a többiek csak hallgatóként lehetnek jelen. És az e-sporttal összenőtt videós alkalmazáshoz, a Twitchhez képest különbség, hogy az élő adások után a tartalmak eltűnnek.
Nem mintha a felhasználók ne találtak volna megoldást ennek megkerülésére: egy Youtube-felhasználó néhány hete például egy Elon Musk által indított beszélgetőszobában zajló beszélgetést irányította át a videómegosztóra.
Elon Musk mindenhol
A Clubhouse ismertségének jót tett, hogy nemrégiben a Tesla- és SpaceX-vezér Elon Musk a Robinhood tőzsdealkalmazás ügyvezetőjével, Vlad Tenevvel indított rajta egy audiochatet. A szoba hamar elérte a maximális hallgatói létszámot, és végül így irányította át valaki Youtube-ra.
Musk és Tenev beszélgetése nagyot dobott az app ismertségén és egyre többen kezdték el keresni a lehetőségét a csatlakozásnak.
Olyannyira, hogy a Clubhouse egyből a különböző startuplisták élén találta magát.
Elon Musk megint szórakozik a piaccal?
Mi több, a Clubhouse-meghívókért szinte „közelharc” kezdődött a neten: felhasználók árulnak meghívót a Redditen, az ebayen, és a Craigslisten is. Kínában pedig az Alibaba használt cuccokat árusító piacán, az Idle Fishen lehetett meghívókat beszerezni. Mindezt úgy, hogy Androidra egyelőre le sem lehet tölteni az alkalmazást.
A készítők azt ígérik, nemcsak könnyebb lesz regisztrálni a közeljövőben, de folyamatosan újabb funkciókat építenek be a Clubhouse-ba: így várhatóan elérhető lesz nemsokára olyan funkció, amivel a felhasználók közvetlenül fizethetnek a tartalmakat előállítóknak az alkalmazáson keresztül.
Az alapítók
A Clubhouse-t két fiatal Szilícium-völgyi vállalkozó, Rohan Seth és Paul Davison indította útjára tavaly év elején.
Történetük szomorúan kezdődik: eredetileg azért ültek le ötletelni, hogy kitalálják, hogyan tudnának minél hatékonyabban adományokat gyűjteni Seth nem sokkal korábban, ritka genetikai rendellenességgel született kislányának, Lydiának.
Seth, aki korábban a Google-nél dolgozott és felesége, Jennifer, aki ma is cég alkalmazásában áll, maguk kezdtek megoldást és gyógymódot keresni lányuknak. Tengernyi szakirodalmat olvastak el és orvosokkal is konzultáltak, emellett pedig létrehoztak egy nonprofit alapítványt, ami Lydia ritka betegségének kutatását támogatja.
Ekkor, 2019 végén kereste meg Seth Davisont, hogy a tanácsát kérje a pénzszerzésben. Seth és felesége másoktól is kért segítséget, és úgy tűnik, bőven érkezett használható hozzászólás. A Lydian Accelerator ugyanis már több mint kétmillió dollárt gyűjtött.
Davison és Seth ezután kezdett el közös cég indításán: ebből született meg a Clubhouse. Davison egyébként maga is dolgozott a Google-nél a 2000-es években. A Stanford Egyetem egykori eminens ipari mérnök hallgatója az egyetemi évek után gyakornokként fordult meg a cégnél. A Google-lel később is keresztezték egymás útját: 2010-ben éppen annál a Metawebnél dolgozott, amit akkor vásárolt fel a Google.
Ezután dolgozott egy befektetési alapnál, majd 2012-ben létrehozta a Highlightot – egy olyan alkalmazást, amivel a környezetünkben lévőket fedezhettük fel.
Bár eleinte nagy dobásnak tűnt a Highlight, végül nem nőtte ki magát, 2016-ban pedig az alkalmazást fejlesztő csapatot felvásárolta a Pinterest, ami egyben a Highlight végét is jelentette.
Davisonnak tehát van már tapasztalata abban, hogy a kezdeti nagy érdeklődés után ellaposodik az általa létrehozott alkalmazás. A tanulópénz beváltására pedig könnyen lehet, hogy hamar szüksége lesz. Kínában ugyanis hamar a Clubhouse orrára koppintottak.
A túl nagy szabadság nem tetszik Kínának
Egyelőre nagyon jól fut a Clubhouse szekere: az Appstore-ban a legnépszerűbb közösségi média-appok között jegyzik a Facebookkal, a Messengerrel a Whatsappal és a Discorddal együtt: csak januárban 2,3 millióan töltötték le. A Crunchbase adatai szerint pedig a befektetőket is vonzza.
Eddig mintegy 110 millió dollárt gyűjtött így. A legtöbb pénz eddig attól a már említett Adreessen Horowitz befektetési alaptól jött, aminek a portfóliójában olyan befutott cégek is ott vannak mint a Facebook, a Zynga vagy a Slack.
A további letöltések katalizátora lehetett volna Kína. Csak éppen más amerikai alkalmazásokhoz hasonlóan a Clubhouse-t is elérték a szigorú kínai szabályozások, és hétfőn egyik pillanatról a másikra elérhetetlenné vált az alkalmazás az országban – a honlap egyelőre működik.
A Clubhouse-t már az USA-ban is kritizálják a tartalommoderálás elmaradása miatt, és hasonló lehet az oka a kínai tiltásnak is. Igaz, míg Amerikában a gyűlöletbeszéd vagy a szexuális tartalmak okozhatnak gondot, a kínai kormánynak inkább az szúrhatta a szemét, hogy a főleg startupperek, befektetők és egyetemisták között népszerűvé váló alkalmazásban volt például az 1989-es Tienanmen téri tüntetésekkel foglalkozó chatszoba, amely nagyon hamar elérte az 5000 fős limitet, de
a Kínával feszült viszonyban lévő Hong Kong-i és tajvani felhasználók is barátságos beszélgetésbe kezdhettek kínaiakkal az alkalmazásban.
Nem sokkal a tiltás előtt a kínai kormány szócsövének számító Global Times már arról írt, hogy „a Clubhouse nem a szólásszabadság mennyországa a kínai felhasználóknak”, és állítólagos felhasználókat is idézett, akik szerint az appban csak úgy sorjáznak a Kína-ellenes megnyilvánulások. Azt egyébként nem tudni, pontosan mennyien használták az ázsiai országban a Clubhouse-t.
Kínával már ezt megelőzően is ellentmondásos volt a viszonya az alkalmazásnak. Szeptemberben rövid időre a kínai Appstore-ban is elérhető volt az app, majd októberben levették onnan – a Techcrunch szerint nem tudni, hogy a Clubhouse vagy az Apple döntött-e a visszavonás mellett.
„Nem hinném, hogy az Apple tette volna ezt, mindenesetre biztos örülnek a cégnél annak, hogy az általuk meghozott döntés helyett inkább a hatóságok által blokkolt szerverekre terelődik a szó” – mondta a Techcrunch-nak akkor Benjamin Ismail, aki a greatfire.org-nál a kínai állam cenzúrájával foglalkozik.
Borítókép: Clubhouseguide / Twitter
