Az év legcukibb Forbes magazinja

Az év legcukibb Forbes magazinja jelent meg decemberben, a címlaptól már önmagában elolvadok: Halász Judit és Bálint György közös képen. De a tartalomjegyzékben lévő felvétel az igazi kedvesség. A fotózáson […]

Bővebben

Nemet mondanak-e a csúszópénzre a magyarok a tisztább versenyért?

A rosszul működő vállalkozói szféra ugyanúgy rombol és hátráltat, mint ahogy jó működés esetén javíthat és fejleszthet. Máshogy gondolkozni nem naivitás, hanem stratégia. Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője a vállalható vállalkozások jelentőségéről.

Vállalkozónak lenni megosztó. Az egész ország mai állapotát is mutatja. Vágyott és félt, elismert és megvetett, előítéletekkel teli szerep a vállalkozóé. Van, aki számára a ’90-es évek kapcsolatainak köszönhetően, vitatott módon meggazdagodó emberét jelenti. Másoknak a nehéz sorsú, szociális és adózási okokból így döntő vagy ilyen helyzetbe sodródó kényszervállalkozó ugrik be. Megint másoknak többévtizedes múlttal rendelkező (családi) vállalkozókat jelent, akiknek a története a 20. század történelme is. Vannak, akiknek a vállalkozók a fiatal, lelkes, ambiciózus, külföldre tekintő startupvilág szereplői. Ebben a vegyes, komplex képben egyesül Magyarország elmúlt 27 éve: a szocializmus kisemberének eltűrt különalkuja az állammal, a rendszerváltás kaotikussága, a gazdagság ígérete az oda vezető út nélkül, az állami függőség megerősödése, majd a világ nyitottsága, a külföldi példák, a fiatalok attitűdváltozása és a szándék egy új gondolkodásra.


A Bridge Budapest elindítja a Vállalható Vállalkozás önellenőrző tesztet. A Vállalható Vállalkozás önellenőrző teszt a Bridge Budapest, a CEU Business School és a Transparency International Magyarország közös ügye. Azért hozták létre, hogy a vállalkozóknak a kitöltés során legyen lehetőségük végiggondolni, mire érdemes odafigyelni, hol tartanak az átláthatóság, a tudatosság, a felelős üzleti magatartás terén. Ha a teszt kitöltése legalább 80%-os, a vállalkozás büszkén viselheti a Vállalható Vállalkozás címet. Bíznak benne, hogy egyre több vállalkozó éri el ezt a szintet, és válik referenciává más vállalkozók számára is.

vv_1017


Ha folytatja az olvasást, néhány percre tegye félre azokat a mondatokat, amelyek úgy kezdődnek, „jó-jó, de…” vagy „majd, ha az állam példát mutat, akkor talán…”. Amikor arról kezdünk beszélni, mi a jelentősége az ország jövője szempontjából a tudatos, vállalható módon vállalkozó közösségnek, zömében ilyen reakciókat kapunk.

Naivitást, idealizmust kiáltanak és még többen nevetnek fel zavartan, kiábrándultan, cinikusan.

Pedig tudjuk és látjuk, egyre többen vannak azok, akik vágyják a változást, tesznek is érte, még ha szélmalomharcnak, de legalábbis nehezebb útnak is tűnik elsőre. Nem látnak más opciót, mint a saját környezetükben megtenni mindent a változásért, többek között a vállalkozók megítélésért. Az öndefinícióért éppen annyira, mint a külső reakcióért. Ha tehát nem így rendezi össze a valóságot, ahogy ezek a vállalkozók, az ő kedvükért, váltson kérem néhány perce nézőpontot, és próbálja megérteni, miért érzik nélkülözhetetlennek a változást.

A vállalkozás megítélése a magyar társadalomban kettős

Első ránézésre ugyan a társadalom többsége (61%-a – Eurobarometer, 2016) számára inkább pozitív fogalom, ugyanakkor nemzetközi összevetésben azt látjuk, hogy az EU országai közül csak Romániában alacsonyabb ez a szám. A legtöbb országban ennél jóval egyértelműbb a fogalom megítélése.

Egy korábbi, 2012-es kutatás során az látszott, hogy a magyar társadalom inkább elzárkózó a vállalkozóvá válástól és döntően anyagi kérdésként kezeli: a finanszírozástól teszi függővé és pénzügyi szempontoktól aggódik leginkább. A társadalmi hatás vagy az értékteremtés, az alkotás kevésbé jelenik meg. Ráadásul a magyarok sokkal szigorúbbak is a vállalkozókkal: csak 62% adna második esélyt egy bukás után, ez az egyik legalacsonyabb Unióban mért érték (EU-s átlag 82%). Hasonlóképp kimagasló, 60% feletti volt azok aránya, akik szerint, ha van esély arra, hogy bukás lesz, akkor inkább bele se kellene vágni (EU-s átlag: 50%).

A Bridge Budapest 3 évvel később készített, saját 2015-ös reprezentatív felmérésében már az látszott, hogy zárt kérdésnél a vállalkozókat a bátorság és az innováció előmozdítóiként definiáljuk. Viszont, amikor nyitott kérdésben, asszociációra kértük a nyilatkozókat, a legtöbben még mindig (33%) negatív állításokat fogalmaztak meg: adócsalóként, ügyeskedőként meghatározva őket.

A vállalkozókról szóló társadalmi hasznossággal összefüggő állítások is a magyarok relatív kedvezőtlen képét mutatták: 81% vélte úgy, hogy a vállalkozók munkahelyet teremtenek, ennél csak Cipruson volt alacsonyabb az arány (EU-s átlag 87%). A magyarok 55%-a szerint a vállalkozók kihasználják a többi ember munkáját.

A vállalkozói percepció tehát európai összehasonlításban nem különösebben jó, bár tény, hogy az adatok trendszerűen a javulás jeleit mutatták már a 2012-es méréskor is. A jó példák terjesztése és megismerése döntő jelentőségű abban, hogy a társadalom képe javuljon, és hogy

minél több ember gondolkodjon el azon, a vállalkozói lét több, mint anyagi cél vagy korlát.

A vállalkozó azonban nem önmagában, önmagáért fontos. A vállalkozások a gazdaság és a társadalom mozgatórugói. Értéket teremtenek és közvetítenek, kiszolgálnak és reagálnak, foglalkoztatnak és munkahelyet hoznak létre, segítik és fókuszálják az innovációt és hatással vannak a társadalomra, a politikára is.

A rosszul működő vállalkozói szféra ugyanúgy rombol és hátráltat, mint ahogy jó működés esetén javíthat és fejleszthet.

Versenyképességet teremthet és biztosíthat.

A vállalkozás a társadalom egyik erőforrása, és nem csak anyagi értelemben. A Harris Interactive és az Ernst & Young kutatása szerint Amerikában a vállalkozók 90%-a adományoz pénzt, és 70%-uk még annál is értékesebbet: az idejét valamilyen célra. Az államtól független, önkéntes, társadalmilag hasznos célra fordított (és a legtöbbször az államinál hatékonyabb megoldásokat eredményező) támogatás az egyik legjobb példája annak, ami miatt a vállalkozások sikere az egész társadalom érdekét szolgálja.

Nézd meg, milyen a társadalom és a vállalkozók kapcsolata és kiderül, sikeres lesz-e 5-10-20 éven belül

Tudjuk: az egymást gyengítő, rontó ördögi körök megszakíthatók és ugyanazokból a fogaskerekekből egymást segítő köröket is lehet csinálni. Ehhez azonban vállalkozók kellenek, akik megszakítják a köröket, kilépnek a régi megállapodások világából. Erről szól a vállalható vállalkozások alapgondolata. Ha a vállalkozásaink tiszta lappal, új szempontokat is figyelembe vevő szabályok szerint épülnek fel és működnek, akkor képesek arra, hogy az egész társadalmat megváltoztassák és jobbá tegyék. Túlzás nélkül állítható, hogy mindenki érintett. A munkaerőpiac 90%-a vállalkozásokban dolgozik.

Soha korábban nem volt ez egyszerre ennyire fontos és ennyire reális. Az alapok ugyanis adottak. Már most is megvannak bőséggel azok a jó példák, akikre egy szülő vagy barát rámutathat, ha azt kérdezik tőle: lehet tisztességesen, szabályt követően sikeresen vállalkozni? Lehet és kell. Ezek a vállalkozások egyelőre nem feltétlenül tudnak egymásról, nem kapcsolódnak össze, nem eléggé láthatóak, nem tudunk a létezésükről, nem tudjuk őket sorolni. Láthatóvá kell tennünk őket, hogy reményt jelentsenek egy élhetőbb, jobb közérzetű és munkakörnyezetű országhoz.

De nem vagyunk naívak

Sorolhatnánk az ellenérveket és a kezdeményezést hátráltató körülményeket is.

A World Economic Forum 2016-os Global Competitiveness Indexe szerint a korrupció mellett a kiszámíthatatlan közpolitikák jelentették a gazdasági működés legnagyobb problémáját Magyarországon. Hasonló eredményre jutott egy hazai vállalkozásokat vizsgáló 2015-ös Eurobarometer kutatás: ebben az adókulcsokat és a gyorsan változó törvényeket és politikákat nevezték meg a legtöbben problémaként. Mindkét területet a felmérésben részt vevők kétharmada választotta. A kutatás során minden negyedik válaszoló úgy vélte, az elmúlt három évben volt olyan alkalom, amikor cégét a korrupció gátolta meg egy nyilvános pályázat vagy közbeszerzési eljárás megnyerésében. 81% szerint elterjedt a korrupció Magyarországon, szemben az EU-s 71%-kal. Nagyon komoly érintettségről van szó, ami ellen az állam kérdéses, fel fog-e lépni, de a vállalkozói szféra és a társadalom is tehet.

Vállalható Vállalkozás animáció from Bridge Budapest on Vimeo.

A leginkább elterjedt korrupciós formának az adócsalást (44%) és a családok, ismerősök iránti részrehajlást jelölték (41%), míg EU-s összehasonlításban a kenőpénzek a leginkább magyar probléma: a hazai válaszadók 32%-a választotta ezt, míg EU-s szinten csak 20%. Utóbbi ugyanakkor tipikusan olyan tétel, amin a vállalkozások maguk is képesek változtatni.

Ha váltanak, ha nemet mondanak a csúszópénzekre, a vállalható vállalkozások képesek lehetnek kikényszeríteni, hogy a verseny tisztább legyen.

Amennyiben egyre többen hajlandóak részt venni az ilyen jellegű együttműködésekben, az azt is eredményezi, hogy más piaci szereplőknek is egyre inkább megéri jobb lehetőségeket teremteni.

A vállalható vállalkozások ráadásul nem kiszolgáltatottan állnak az állammal szemben, hanem sokkal inkább képesek egyenrangú félként megjelenni és elérni, hogy kiszámítható gazdasági környezet legyen. Ha ugyanis nem zsarolhatók és nem az adórendszeren vagy törvényi módosításokon múlik a létük vagy vélt sikerük, akkor ez valódi alkupozíciót jelenthet. De ez nem csak az állammal szemben kellene, hogy érvényes legyen, hanem egyes szektor szereplői között, a tisztességtelen feltételeket és körülményeket vállalkozókra kényszerítő nagyobb piaci szereplőkkel szemben is. Szándék, tudás, teljesítmény és együttműködés kérdése. Ez lehet az egyik legfontosabb hozadéka annak, ha a vállalható vállalkozások összefognak annak érdekében, hogy javítsák a magyar gazdasági környezetet.

Felzárkózás a trendekhez

A 21. századot eddig meghatározó globális gazdasági-társadalmi-politikai folyamatok és trendek többek között azt mutatják, hogy egyre fontosabbá válik a tudatosság, egyéni, közösségi és társadalmi szinten. Tudatosság az információk megszerzésében, értelmezésében, felhasználásában és átadásában. Szándék a világ értelmezésére magunk és mások számára – és az ambíció arra, hogy hatással legyünk rá azok szerint az elvek szerint, amelyek a világnézetünk alapját jelentik. Ilyen értelemben a vállalható vállalkozás eszméje ezt a tudatosságot igyekszik erősíteni és felhasználni.

Ez a tudatosság magától nem alakul ki.

Tennünk kell érte, anélkül, hogy folyton másra várnánk. Ennek az attitűdnek, a tisztességes vállalkozással való boldogulásban való hitnek, és az ezért vállalt nehézségek leküzdését csak komoly munkával, és az adott társadalmak gazdasági-politikai és értelmiségi elitjének összefogásával lehet elérni. Magától, automatikusan nem fog megteremtődni.

A versenyképesség megőrzése hosszú távon azon is múlik, hogy akarnak-e veled dolgozni: a partnerek, a megrendelők, az alvállalkozók, a beszállítók, a forgalmazók, és elsősorban a munkavállalók. Egyre nagyobb a munkaerőhiány Magyarországon. Sokan elmennek, a jókért folyik a küzdelem. Őket nem csak a pénzzel lehet megtartani, hanem azzal, hogy olyan munkahelyet teremtünk, ahova jó bemenni, olyan munkatársak közé, akikkel jó dolgozni.

Az Y generáció, akikért a legnagyobb harc folyik a munkaadók részéről, rendkívül fontosnak gondolja, hogy etikus vállalatnál helyezkedjen el.

A generáció felének fontosabb a jelentőségteljes munka, mint a magas fizetés, kétharmada pedig olyan cégnél szeretne elhelyezkedni, amelynek küldetése megváltoztatni a világot. A jövő munkavállalóit tehát egészen máshogy lehet megfogni és motiválni, már nem lesznek hajlandók különalkukra, összekacsintásokra. De ez nem csak munkaerő-piaci szempontból fontos: ők a jövő fogyasztói, megrendelői, akik már ebben is más attitűddel és elvárással bírnak. A fogyasztói tudatosság alapvetően változott meg az elmúlt évtizedekben: akár a fair trade termékek körüli mozgalomra, akár a fogyasztóvédelemmel összefüggő változásokra gondolunk, mindkettő arra mutat, hogy a vállalkozóknak sokkal többet és tudatosan kell foglalkozniuk azzal, hogyan működnek.

A fiatalok magára a korrupcióra is másképp tekintenek: érzékenyebbek és kevésbé elfogadóbbak a legfrissebb kutatások alapján. Ráadásul a Transparency International hazai kutatása szerint jelentősen nőtt az aktív ellenzésük: 2012-ben még csak negyedük vélte úgy, hogy ha korrupcióval találná szemben magát, jelentené az esetet, 2016-ra ez az arány 66%-ra nőtt – azaz háromból két fiatal jelezte, hogy nem nézné tétlenül a csalást. Hasonlóképp fontos, hogy a „jó állampolgárság” feltételeként 2014-ben egyértelműen a két legfontosabb indokként került elő az, hogy valaki mindig betartsa a törvényeket, és hogy soha ne próbálja meg kijátszani az adózást. Utóbbi a 2012-es 80%-os említésről nőtt meg 91%-ra.

Vállalható vállalkozásnak lenni ma a siker kulcsa és a jövő záloga

A vállalhatóság felé játszik ma már minden: a bizalomra vágyó fogyasztók, a digitalizációnak köszönhető (át)láthatóság és az a piaci bizalmatlanság okozta hátrány, amit épp ők maguk teremtettek meg.

Vállalható vállalkozásnak lenni ma biztonság, fejlődés, siker, profit, szövetség és nem utolsósorban pozitív társadalmi hatás.

Megéri vállalhatón vállalkozni, hiszen ez biztosítja a versenyképességet, ami a siker valódi, hosszútávú kulcsa.

Szükség van arra, hogy a sikeres vállalkozások őszintébben tudjanak beszélni az oda vezető útról, a hibákról, a dilemmákról, a nehézségekről. Példát mutathassanak és mentoráljanak. Az elv- és értékalapú vállalkozás sikerének lehetősége, és az abban való hit korántsem csak maguknak a vállalkozóknak éri meg. Az általános bizalom akkor tud növekedni a társadalomban, ha azok a szereplők, akikkel az állampolgárok napi szinten találkoznak, akiktől a tapasztalataik származnak, megbízhatóbbak lesznek. Az állami intézményrendszerben való bizalom növelése elsősorban a politikai szereplők feladata, de a vállalkozások azok, akik ezt alulról tudják változtatni, javítani. Számukra pedig arra van szükség, hogy ennek a feladatnak és szerepnek az előnyei minél inkább egyértelműek legyenek – elsősorban anyagi szempontból, de azon túlmutatóan is. Ennek a tudásnak a megteremtése, megosztása és közvetítése akkor válik lehetővé, ha kialakul és megerősödik az a közösség, amelyben a vállalkozók és a civilek együtt tudnak dolgozni ezekért a célokért.

Minél több vállalkozás működik – vállaltan – ezek szerint az elvek szerint, a vállalkozói közösségen belül annál intenzívebbé válik az együttműködés, a támogatás, tudatosabbá válik a kapcsolatépítés – ami nem a klasszikus “csak jó kapcsolatokkal kell rendelkezni” toposzt erősíti, hanem azt, hogy

azoknak érdemes együttműködni, segíteni egymást, akik a valódi értékteremtésben érdekeltek.

A magyar társadalomnak tehát nem csak érdeke, hanem szüksége is, hogy a vállalható vállalkozások elvét egyre több szereplő vállalja fel. Az az attitűdváltás, amelyet vizionálunk, csak akkor lehetséges, ha a vállalkozók az élére állnak ezeknek a folyamatoknak, és ezzel együtt a közösség érdekében vállalt felelősségnek is a példaadói lesznek.

Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője

 

Néha kedvesnek kell lenned magadhoz egy vereség után.