A hazai autók 77 százaléka rendelkezik olyan felszereltségi elemekkel, melyek kockázatot jelenthetnek. A magyar autótulajdonosok többsége nem tart kizártnak egy autós hackertámadást, derül ki az NRC Kft. és az NNG Kft. közös kutatásából.
A megkérdezett autósok 90 százaléka (ez a magyar lakosságra vetítve 2,2 millió főt jelentene) gondolja úgy, hogy egy ilyen támadás akár már ma is valós veszélyt jelent, ennek ellenére a kutatásban megkérdezettek mindössze 18 százaléka tartja magát tájékozottnak a témában. Pedig nem ártana az óvatosság:
az autótulajdonosok által birtokolt járművek 77 százaléka rendelkezik olyan felszereltségi elemekkel, melyek kockázatot jelenthetnek.
Ilyen például a lopásgátló rendszer, 44 százalék rendelkezik okos funkciókkal, 31 százalékukban van fedélzeti számítógép, 21 százalékuk pedig vezetést segítő funkcióval is rendelkezik. Mint az NNG-csoport részét képező Arilou Cyber Security ügyvezető igazgatója, Ziv Levi fogalmaz: „Sokan nem is gondolják, hogy milyen egyszerűen meg lehet hackelni egy autót, ehhez pedig még csak nem is kell, hogy felsőkategóriás legyen.” A vezető szerint a lopásgátló feltörésére akkor van lehetőség, ha a hacker az autótól 10-30 méterre tartózkodik, és kívülről-belülről ismeri az ilyen jellegű rendszereket. A navigációs rendszerek akár távolról is feltörhetők, és bár kritikus rendszerekhez ezeken keresztül nem lehet hozzáférni, az
elérhető, hogy az eredeti cél helyett valami egészen más helyszínre navigálják a sofőröket.
Az okos funkciók többnyire a telefon Bluetooth-kapcsolatán keresztül irányíthatóak az autóban, mivel azonban a telefon internetkapcsolattal is rendelkezik, ezen keresztül gyakorlatilag bármekkora távolságból be lehet hatolni az autók rendszereibe. Ha pedig a hacker alaposan ismeri az egyes funkciók interfészeit, akár a járművek biztonságkritikus rendszereihez is hozzáférhet. A legveszélyesebb ugyanakkor a vezetést segítő funkciók területe. Ezek többnyire nem kapcsolódnak az internetre közvetlenül, ha azonban valaki feltöri a jármű számos ECU-jának (electronical control unit – elektronikus vezérlőegység) egyikét, a vezetést támogató rendszerekhez is hozzáférhet, így pedig
akár totális kontroll alá is vonhatja a járművet.
Az Amerikai Egyesült Államokban már jogszabály tervezet is készült, ami arra irányul, hogy a közlekedési hatóságok szigorúbban szabályozhassák az autók rendszereire vonatkozó előírásokat és ezzel is csökkentsék egy esetleges kibertámadás kockázatát. A brit kormányzat pedig augusztus elején adott ki egy kiberbiztonsági útmutatót, amivel fel szeretnék hívni az autógyártók figyelmét a terület fontosságára. A jövőben az autógyártóknak egyre több erőforrást kell fordítaniuk a területre, így valószínűleg egyre többet fogunk hallani az autóipari kibervédelemről – áll az NNG sajtóközleményében. A 18-59 éves magyar lakosságra vonatkozóan reprezentatívnak tekinthető kutatást 1000 fő bevonásával végezték az adatfelvétel többszörösen rétegzett korcsoport, nem, végzettség és lakóhelytípus jellemzők alapján.
