Elszálltak a fejlesztői fizetések, az irodabérlet, a szolgáltatások árai, több forrásra van szüksége a startupoknak, a Hiventures – többek között – ezért megemelte a befektetési programjainál a maximum kihelyezhető források összegét. Igyekeznek gyorsabban menedzselni a tranzakciókat is.
Zártkörű, online sajtótájékoztató keretében jelentette ma be az állami MFB bankcsoporthoz tartozó Hiventures kockázatitőke-alapkezelő, hogy a „piaci igények feltérképezése és az elmúlt időszak tapasztalatai alapján” hogyan alakítják át befektetési programjukat. Az ígéretes startupokra vadászó, jelenleg a magyar piacon 66 milliárd forintnyi kihelyezhető forrásával a legnagyobbnak számító Hiventures eddig érettségük szerint három kategóriába sorolta a startupokat: inkubációra szoruló projektek, magvető- illetve növekedési szakaszban lévő cégek. A kategóriák maradnak, a belépési kritériumok, a teljesítésre váró mérföldkövek és az igényelhető befektetési összegek azonban változnak mostantól.
Továbbgondolták a befektetési programokat
2016-ban úgy tűnt, hogy a startup ökoszisztéma legnagyobb akadálya, hogy a kezdeti fázisban nem volt megfelelő finanszírozás, a Hiventures indulásakor ezért erre területre (is) fókuszált – emelte ki Kisgergely Kornél, a Hiventures vezérigazgatója a sajtótájékoztató felvezetésében.
A vártnál pozitívabb lett a Hiventures programjának fogadtatása, 2000 jelentkezőből végül 200 befektetést realizált a cég az elmúlt két évben. A 2017-ben befektetést kapó 92 cég 2018-ra átlagosan 85 százalékkal tudta növelni árbevételét portfóliószinten, és ennek nagy része a külpiacokról származott, emelte ki Kisgergely. Szerinte ez is a vártnál jobb eredmény. 120 cég kapott inkubációs befektetést, 80 pedig termékfejlesztésre vagy piaci expanzióra kapott forrást, vagyis ezek már érettebb szakaszban lévő cégek voltak.
Katona Bence vezérigazgató-helyettes szerint a 2016-ban indult program megfelelt a piaci igényeknek, az elmúlt két év ezt igazolta, de akárcsak a portfóliócégeik, ők is igyekeznek odafigyelni a nemzetközi és piaci trendekre és ezek alapján igazítják, „továbbgondolják”, hogyan működjenek.
Katona szerint az inkubációs szakaszban még mindig komoly űr tátong a finanszírozásban, hiába hogy több inkubátor is van a piacon.
„Azt látjuk, hogy a startup vállalkozások fejlesztéséhez még több forrás kell, a 9 milliós kezdeti finanszírozás ma már nem elég, ekkora forrásból a startupok ma már nem feltétlenül tudnak eljutni oda, hogy megszerezzék az első felhasználóikat vagy képesek legyenek tovább lépni a következő szakaszba”
– mondta.
Rendhagyó, online sajtótájékoztatót tartott programjainak újraszabásáról a Hiventures, Azurák Csaba ex-tévés volt a moderátor.
Inkubációs szakasz: 0-65 millió forintig
Az eddigi maximum 9 milliós befektetést ezért 15 millióra emelik június 1-jétől, ami 50 milliós tagi kölcsönnel egészülhet ki (utóbbi eddig 30 millió volt). Az inkubációs szakaszban eddig így összesen 39 millió forintot lehetett felvenni, ez most 65 millióra emelkedik. Katona azt mondta, elvárás, hogy ennyiből a felkarolt cégek legalább az ún. MVP-ig eljussanak.
A limit megemelésének elsődleges oka az árak emelkedése: a fejlesztői bérek 60 százalékkal emelkedtek az elmúlt két évben, drágább irodát bérelni és a szolgáltatások ára is emelkedett (nem csoda, robog a gazdaság, emelkedik az infláció).
A Forbes kérdésére Mikesy Álmos, az inkubációs befektetési igazgató elmondta,
továbbra is 9 százalékot kérnek majd el ezektől a cégektől, de az eddigi limit, vagyis a 9 millió feletti 6 milliót tagi kölcsönként adják
– vagyis ezt később részesedéssé konvertálhatja a Hiventures (hogy milyen értékelés mellett, az mindig egyedi elbírálástól függ, ahogy eddig is).
Magvető program: 65 – 250 millió forintig
A másik két befektetési program felső határát is megemelték ezzel párhuzamosan. A magvető finanszírozás felső határát 250 millióig tolják ki (ez korábban 150 millió volt). Itt már lennie kell működőképes prototípusnak és fizető ügyfeleknek – és ebben a szakaszban kell elérni, hogy legyen olyan üzleti modellje a startupnak, ami megteremti a gyors skálázódási lehetőséget. Katona elmondta, egy cég nemcsak a termékben vagy szolgáltatásban innoválhat, hanem üzleti modellben is – a gyors skálázódás ezen keresztül is elérhető.
Ebben az életszakaszban nem az exit a cél, a siker mércéje itt, hogy „hatékonyan tudják teljesíteni ezt a fázist a cégek és át tudjanak lépni a növekedési szakaszban”, mondta el Katona. Az is siker, ha a cég eljut ennek a szakasznak a végére oda, hogy képes szakmai vagy más társbefektető bevonására – példaként a Rollet parkolós startupot mondta a portfólióból.
Növekedési szakasz: 250 millió forint – 1 milliárd forint
A növekedési szakaszban eddig maximum 1,5 millió eurós tőkebefektetést lehetett igényelni, ezt most 3 millió euróra tornázták fel. Katona szerint ez megint egy olyan szegmense startupfinanszírozásnak, ahol űr tátong, ezért is emelték a limitet.
Szluha Dénes, növekedési befektetési igazgató elmondta, hogy házon kívülről és belülről is érettebb cégeket várnak ide, elvárás, hogy a termék és a szolgáltatás nagy növekedési potenciállal rendelkezzen, és tudjon felmutatni skálázódást (a minimum elvárás, hogy legalább 10 millió forintos bevételük legyen). Az is elvárás, hogy legyen bevétel külpiacról.
„Első körben 500 millió forintig érezzük magunkat komfortosnak, de tudjuk, hogy egy startup finanszírozása nem egy pillanat, hosszabb folyamat” – mondta el Szluha, ezután nyitottak az akár 1 milliárdos forráskihelyezésig.
Exitre még várni kell, nincs, de 3-5 éves időhorizonton lehet ez elvárás.
„Nagyon szeretünk társbefektetőkkel együtt beszállni egy cégbe. Nagyobb a finanszírozható ticket size, megoszlik a kockázat. 200 portfóliócégnél smartnak lenni egy kicsit nagy kihívás, a kisebb portfólióval rendelkező befektetők hozzá tudják tenni a smart moneyt a mi forrásunk mellé”
– mondta el Szluha.
Katona kérdésünkre azt mondta, a megemelt összegek mellett is ugyanazon standardok szerint értékelik majd fel a leendő portfóliócégeket és továbbra is az a stratégiai céljuk, hogy befektetőként kisebbségben maradjanak. Vagyis csak azért, mert több forrást tudnak kihelyezni, nem feltétlenül fognak nagyobb részesedést elkérni – ez a magvető és a növekedési szakaszban amúgy eddig is egyedileg került elbírálásra (az inkubációs szakaszban a feltételrendszer standard, hiszen itt a cél, hogy minél több, akár „az utcáról beesett” projektet is tudjanak finanszírozni, még bejegyezett cég sem szükséges).
Gyorsulniuk is kell
Katona a többlépcsős finanszírozási modellről – vagyis hogy az inkubációtól a növekedési szakaszig képesek házon belül finanszírozni a cégeket – elmondta, a piac visszaigazolta, hogy ez is jó elgondolás volt, amit szerinte az is alátámaszt, hogy közel 3 milliárd forint értékben szálltak be társbefektetők a Hiventures cégei mellé.
Katona azt is elmondta, hogy sokkal jobban fogják standardizálni a befektetési szerződéseiket, ezzel az a cél, hogy gyorsabb átfutási idővel tudják a tranzakciókat megvalósítani, hiszen a kulcs az idő. Ugyanakkor azt mondta, hogy a magvető finanszírozásra jelentkező cégeknél rugalmasabban járnak majd el, ha a forrásra jelentkező cégek társbefektetőt is hoznak/rendelkeznek azzal.
Borítókép: Katona Bence és Kisgergely Kornél, a Hiventures két vezetője. Fotó: Forbes archív / Egyed Péter
