Generációkon átívelő üzletek – amit elvett a XX. század, visszaadják az utódok

Sok olyan történet került a februári lapba, ami részben arról szól, hogy a XX. század viharai és a szocializmus hogyan akasztotta meg virágzó családi cégek és ágazati integrációk létrejöttét – a történelem miatt elvesztegetett évtizedek lemaradását az utódok igyekeznek pótolni. Mindenki más stratégiával.

Bővebben

Ahol inkább melósnak áll az Y-generáció

A világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb országában a fiatalok visszatérnek a kétkezi munkához – olcsóbb betanulni, és biztosabb jövőt ígér. Ácsokra a hightech jövőben is szükség lesz – és meg is fogják őket fizetni. 

Menj egyetemre! Tanulj olyan szakmát, amit aztán 40 évig folytatsz! Nősülj meg, legyenek gyerekeid, vasárnap menj templomba, vásárolj házat, menj nyugdíjba, aztán figyeld a gyerekeidet, akik ugyanezt az életutat járják be, ugyanebben a sorrendben. Az ezredfordulós generáció (tehát azok, akik a 90-es évek közepe és a 2000-es évek közepe között születtek, más néven az Y- generáció) megjelenése előtt ez volt az amerikai álom. Bármely korábbi nemzedékhez képest ők nagyon nem akarják ugyanezt. Az amerikai Forbes cikke szerint, inkább a kétkezi munkában hisznek, és lehet, hogy ezzel jó lóra tesznek.

De miért nem jó nekik a fehér gallér? Az egyetemi oktatás költségei az USA-ban évtizedek óta folyamatosan emelkednek.  Ezzel párhuzamosan az ezredfordulósok felfedezték, hogy semmi kivetnivaló nincs abban, ha fizikai munkából élnek. Az ipari foglalkoztatás konjunktúráját éljük, és az ottani állások olyan fizetéseket is kínálnak, amik nagyobbak lehetnek, mint amelyek felsőfokú végzettséget kívánnak. Más szavakkal: ők inkább szakmát adó képzéseken vesznek részt és tanoncoskodnak, mint hogy egyetemre mennének csak azért, hogy azzal megnyugtassák a szüleiket.

Jól jár, aki a két kezéből akar megélni? 

Az amerikai gazdaságban annyira megnőtt a kereslet  a betanított és szakmunkások iránt, hogy nem tudják kielégíteni azt, nincs elég szakember.

Az amerikai munkaügyi minisztérium számításai szerint például 2022-ben a mostaninál 24 százalékkal több ácsszakemberre lesz szükség, és az éves fizetésük elérheti a 90 ezer dollárt (27 millió forintot). Az ácsmesterség elsajátításához nincs szükség felsőfokú végzettségre, a legtöbb készség a gyakorlatban, a tanoncidő alatt elsajátítható.

És mindez nemcsak az asztalos szakmára jellemző: 2017 végéig a 600 legfontosabb betanított és szakmunkások által végezhető munkakörben minimum 5 százalékkal nő a kereslet.  Figyelemre méltó, hogy az ilyen munkák esetében a munkahelyi biztonság és a fizetési előnyök nagyobbak, mint a szellemi munkák esetében.

Az ezredfordulósok ezen tényeket figyelembe véve túllépnek azon a hagyományos gondolkodáson, amely eddig a társadalmat foglalkoztatási típusok szerint rangsorolta.

Tényleg eredendően jobban kellene tisztelnünk azt, aki egész nap egy asztal mellett ül, mint azt, aki a keze munkájával keresi meg a betevőt? –kérdezik. Egyre több és több ezredfordulós válaszolja azt, hogy nem.

Olyan időkben élünk, amikor a technológiai fejlődés újabb ugrása miatt amerikaik ezreit, sőt millióit „rúghatják ki“ addigi munkakörükből. Robotok kerülhetnek a helyükre és ennek eredményeként egész iparágak szűnnek majd meg, vagy olyannyira átalakulnak, hogy rájuk sem lehet majd ismerni. Az önvezető autók valószínűleg radikálisan megváltoztatják a szállítást és vezetők millióit kényszerítik arra, hogy más munka után nézzenek.

Nem veszik el mindenki munkáját a gépek, vagy nem olyan gyorsan

Néhány munkafajta viszont csak lassan változik meg. A kőműves, az asztalos, a gázszerelő munkáját viszonylagos állandóság jellemzi– ezek a szakmák ugyan szintén egyre több technológiai újítást használnak fel, amivel a munkájuk könnyebbé ls hatékonyabbá válik, de a munkájuk nagy részéhez még mindig szükség lesz a két kezükre és a szakmai jártasságukra. Sőt, mondjuk az új, zöld technológiák működtetéséhez is egyre több munkáskézre lesz szükség. Ők működtetik majd a a hydrofarmokat vagy éppen ők fogják megjavítani a meghibásodott napelemeket. A technológia egyik alapvető tulajdonsága ugyanis, hogy időről időre elromlik és kétkezi javításra szorul.

Az amerikaiak minden egyes generációja hozott valami újat a közösbe: új perspektívákat, más eszméket, rájuk jellemző értékeket. Ennek eredményeként vált az Egyesül Államok olyanná, amilyen. Az ezredfordulósok – szemben az X generáció kétkedő, negatívan gondolkodó szemléletével – készen állnak arra, hogy megleljék a helyüket a most formálódó szép új világban és szembe is tudnak nézni az ezzel járó új kihívásokkal.

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő