A kormány többek között a visszaélésekkel magyarázta, hogy miért kellett drasztikusan átalakítani a kata adórendszerét, ennek következtében tizedére esett vissza az adónemet használók köre.
Lényegében adócsalóknak bélyegezte a kormány az egyszerűsége miatt is népszerű katát használó kisvállalkozókat, amikor azt igyekezett megindokolni, hogy miért szabták úgy újra az adózási forma kereteit, hogy lényegében kizárták onnan a többséget, azokat, akik cégeknek is állítottak ki számlát.
A kormánypropaganda akkoriban arról írt, éves szinten 250 milliárdot csalhattak el a katások.
A kormányzati lépésre valójában a költségvetési egyensúly javítása miatt volt szükség, ezt később lényegében Orbán Viktor kormányfő is elismerte, amikor arról beszélt, a kedvezményes adózási forma nem volt fenntartható (ő a nyugdíjbefizetések felől közelítette meg a dolgot).
Egy nagyok kicsi szám: 0,06
Az Mfor most megkérdezte az adóhatóságot, hogy a fennállása közel 10 évében mennyi probléma volt a katával, a számok megdöbbentőek.
- Mindössze a katások 2,5 százalékát ellenőrizte az adóhivatal,
- a megállapítások pedig a katabevételeknek csak 0,06 százalékát érintették.
- Az adóhatóság kilenc év alatt összesen csupán 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg.
- 6511 katás – összesen ennyinél talált gondot a NAV közel 10 év alatt.
A számokból az is látszik, hogy egyszerűsége és az alacsony adószint miatt népszerű kata sok tevékenységet kifehéríthetett, ilyen feltételek mellett egyszerűen nem érte meg csalni, ügyeskedni. Ugyanakkor költségvetési szempontból valóban fenntarthatatlan volt ez a forma, leginkább azért, mert a katások sok nyugdíjra valóban nem számíthatnak majd.
De még ez sem lehet indok arra, hogy érdemi egyeztetések nélkül megszüntessenek egy több százezres adózói kört érintő vállalkozói formát. Arról nem is beszélve, hogy a számok alapján, hamis képet festett a kormányzat a katások szabálykövetéséről.
Borítókép: tüntetés nyáron a budapesti Margit-hídon a kata átalakítása ellen. Fotó: Szalai Péter
