A Forbes olvasója vette észre, hogy a Tv2 alig egy másodpercre felvillanó reklámokat mutatott a nézőknek november 10-én, csütörtökön. A képek két reklám között jelentek meg többször felvillan az atomerőmű szó, illetve az MVM betűk. Az alábbi videóban ezt láthatjuk például a harmadik másodpercnél.
Megkerestük a Tv2-t, akik elismerték az aggályos reklámok futtatását: “November 10-én a tudomány világnapja alkalmából egész napos együttműködésünk volt az MVM Pakssal, melynek keretén belül pillanatreklám, más szóval sting megjelenések is voltak” – tudtuk meg a sajtóosztálytól.
A tudatosan nem észlelhető reklámokat viszont a reklámtörvény tiltja. A 2008. évi XLVIII. törvény így fogalmaz:
“tudatosan nem észlelhető reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”,
majd a 11 paragrafusban kijelenti, hogy “tilos a tudatosan nem észlelhető reklám”.
A definíció viszonylag tág, ráadásul a Tv2 nem más reklámokba, tartalmakba csempészte a felvillanást, hanem két reklám között jelenítette meg, ezért megkerestünk egy szakértőt is a konkrét videóval. „A tudatosan nem észlelhető reklám esetén a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöböt el nem érő vizuális vagy hanghatással igyekszik a reklám közzétevője a címzetteket befolyásolni, amely a gazdasági reklámtevékenység körében tiltott. Szerintem ebben a reklámban megvalósul ez a fajta tiltott reklámtevékenység, hiszen ennyi idő kevés ahhoz, hogy a felirat és a teljes vizuális forma feldolgozható és tudatosan észlelhető legyen” – mondta a Forbesnak Simon Emese Réka, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda jogásza.
Más kérdés, hogy a pszichológiai hatást, legalábbis azt, hogy mondjuk az ilyen reklám nem tudatosan vásárlásra ösztönözne, sosem sikerült bizonyítani. Az eredeti kísérletben még a hatvanas években, az USA-ban a mozifilmekbe vágtak be rejtett képeket, ezzel rávették a nézőket, hogy pattogatott kukoricát és kólát vegyenek. Azóta viszont nem sikerült megismételni a kísérletet, így a tudomány legalábbis egyelőre nem támasztotta alá a rejtett reklámok hatását. Valójában viszont nem ismerjük a jogalkotók eredeti motivációit, ezt a típusú reklámot például azért is nyugodtan tilthatják, mert idegesítő, és ha reklámblokkonként sok lenne ilyen felvillanásból, megőrülnének a nézők.
