Nehéz éven van túl a magyar agrárium, és egyelőre a jövő év sem tűnik sokkal könnyebbnek. A problémákon túl azonban soha vissza nem térő alkalom is látszik arra, hogy a magyar agrárcégek ne csak lekövessék, hanem az élére állhassanak a hamarosan beinduló, forradalmi változásoknak a szektorban. Az OTP Agrár a jelen és a jövő kihívásainak is átfogó megoldásokkal segíthet megfelelni.
A magyar agrárszektor egyfajta hullámvasútként élte meg az elmúlt bő másfél évet. A pandémia természetesen e szektort is komoly kihívások elé állította. „A gazdák, az agráripari cégek és a finanszírozók is olyan dologgal találkoztak, amire nem lehet felkészülni – megy vissza a járvány kezdetéig az időben Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója. – Természetesen volt nálunk előzetes forgatókönyv járvány esetére is, de a valóság egész más, mint egy elméleti terv. Senki sem gondolta, hogy ennyire sérülékenyek az ellátási és értékláncok. Szerencsére mi is, illetve a nem termeléssel foglalkozó agrárcégek is gyorsan át tudtak állni a digitális működésre. De földet művelni, tehenet fejni persze nem lehet home office-ból, a gazdáknak pedig a munkaerő biztosítása is komoly kihívást jelentett.”
Szerencsére Szabó István szerint kitűnően vizsgáztak e tekintetben a magyar termelők. „A kibocsátás volumene ugyan csökkent 2 százalékot, de ezt kompenzálta az árak növekedése, így a kibocsátás még növekedett is 2020-ban.” Az idei, 2021-es év pedig, ahogy sok más ágazatban is, nagy reményekkel indult. „Az év elején úgy éreztük, minden szép, az élet napos oldalán vagyunk” – gondol vissza Szabó István. A járvány legyőzésével kapcsolatos remények mellett ezt elsősorban az uniós és a magyar agrártámogatási rendszer átalakulásával az ágazat számára megnyíló lehetőségek indokolták.
Elképesztő számok
„A kormányzat a hazai ellátás biztosítása és az exportlehetőségek kiaknázása érdekében óriási elhatározással 80 százalékra emelte a társfinanszírozás mértékét. Ez azt jelenti, hogy a II. pillérben a következő hét évben 4265 milliárd forint elérhető forrás fog a szektor szereplői számára rendelkezésre állni. A 2021-2022-es átmeneti időszakban is már 1500 milliárd forintot lehet a támogatási rendszer kettes pilléréből szétosztani, pályázatok formájában kiírni – ez ugyanannyi, mint az elmúlt hét év összes kettes pilléres forrása” – mutat rá az ügyvezető igazgató. Egy kis számolgatással az is kiderül, hogy ez nagyjából 2000 milliárd forint értékű beruházás megvalósítását teszi lehetővé, a pénzügyi szektornak pedig 1500 milliárd forintnyi hitel kihelyezését jelentheti, miközben a jelenlegi teljes agrárhitel-állomány körülbelül 1600 milliárd forint. „Ezek elképesztő számok, de minden szereplőnek, az irányító hatóságnak, a finanszírozói oldalnak is le kell tudnia ezt kezelni. Az OTP Agrár minden területen felkészült: informatikai, hitelengedélyezési, üzleti területen is bővítettük az erőforrásokat, megerősítettük a csapatot.”
Az ilyen hihetetlen mértékű pénzbőség persze nemcsak lehetőség, hanem kockázat is, különösen ha finanszírozói oldalról nézzük. „Tabukat kellett ledöntenünk, alapvető közgazdasági elveket kellett újragondolnunk – jelenti ki Szabó István. – Megnéztük például, hogy milyen lehetőségeket hoz, ha 10 éves futamidő helyett 20 éves beruházási hitelben gondolkozunk. Nyugat-európai fejjel például egy élelmiszeripari beruházásnál 3-4 éves megtérüléssel számolnak, Magyarországon mondjuk egy üvegház létesítésénél 8-10 évvel lehet számolni. Akkor miért adjunk 15-20 éves finanszírozást? Azért, mert az ügyfél így más beruházásokat is meg tud valósítani, vagy éppen nem egy, hanem tíz hektárban kezd el gondolkozni.”
Begyűrűző gondok
Könnyű belátni, hogy ezek a lehetőségek, illetve kihasználásuk módja a magyar agrárium jövőjét akár évtizedekre is meghatározhatják. Csakhogy az év aztán mégsem erről, vagy nem elsősorban erről szólt. „Elkezdtek gyülekezni a felhők a szép napos égbolton. Az építőipar kapacitásai erősen végesnek bizonyultak, az árak pedig markánsan nőni kezdtek. Az anyag- és munkadíjköltségek 10-20-30, vagy akár 50-80 százalékkal is drágultak – hívja fel a figyelmet Szabó István. – Gyorsan elolvadnak így a pályázatokba épített tartalékok, és sokan elgondolkoznak, hogy egy 2020-ban 50 százalékos támogatási intenzitással megítélt projektet megvalósítsanak-e úgy, hogy az intenzitás a jelen árak fényében már csak 40, vagy éppen 20 százalék lesz. Sokan úgy döntenek, inkább beadnak egy következő pályázatot.”
Miközben ezt a problémát enyhítheti, ha a várakozásoknak megfelelően a kormányzat lehetővé teszi, hogy az építési normagyűjteményben szereplő árakhoz igazítsák a korábbi támogatási okiratokat, további tényezők is erősítik a bizonytalanságot a szektorban.
A Covid-járványról továbbra sem tudjuk, mikor és hogyan győzhető le végleg, miközben a magyar állattenyésztőket idén igen súlyosan érintette a sertéspestis és a madárinfluenza is, amelyek jövőre is további gondokat okozhatnak. Mindent befolyásol a gyorsuló, évtizedes rekordokat döntögető infláció, és az ezzel párhuzamosan emelkedő kamatszint is. Komoly csapást jelentett a szektornak az is, hogy a Nemzeti Bank felfüggesztette a növekedési hitelprogramot, ez különösen hátrányosan érintette az agrárszektor szereplőit, hiszen más, uniós szabályok által korlátozott támogatási intenzitású finanszírozási lehetőségekkel szemben az NHP Hajrá! szektorsemleges forrásként számukra is igen kedvező feltételeket kínált.
„Az ügyfeleknek is hozzá kell szokni a gondolathoz, hogy a korábbi, nagyon alacsony kamatszintek tartósan magasabbak lehetnek. Az NHP Hajrá! helyett pedig az agrár Széchenyi kártyás vagy az eximbankos konstrukciók jöhetnek szóba, de ezeknél a kamattámogatás miatt problémát jelenthet a támogatási intenzitás. Saját forrású finanszírozást is lehet keresni – az OTP Agrár mindenesetre folyamatosan figyeli a folyamatokat, a lehetőségeket, és ügyfeleinkkel együtt gondolkodva biztosan meg tudjuk találni a legjobb megoldásokat” – mutatott rá Szabó István.
Partneri segítség
Ezekre szükség is lesz a jövőben, ugyanis a kormány és jegybank intézkedései ellenére az árak emelkedése nem fog megállni 2022-ben sem. Az energiaárak mellett a szántóföldi termeléshez szükséges anyagok költségei is elszállni látszanak, ez pedig a takarmányok árát is drasztikusan emelheti. „Nincs üveggömböm, de attól tartok, hogy az élelmiszerárak legkésőbb 2022 március-áprilisában drasztikusan megemelkedhetnek – figyelmeztet az ügyvezető igazgató. – Számítok sajnos agrárcégek bedőlésére is, de mi azért vagyunk, hogy segítsünk. A jövő évben nem a beruházási hitel, hanem a forgó finaszírozás lehet a hajtóereje az agrárhitelezésnek, és slágertermék lehet a terület alapú támogatások előfinanszírozása. Ezt az OTP Agrár elsőként kínálta a magyar piacon, és jövő januárban is már készen fogunk állni arra, hogy akár a 2023-as támogatás egy részét is biztosítsuk ügyfeleinknek.”
A jelen problémáinak azonban nem szabad teljesen elterelni a szektor szereplőinek figyelmét a jövő kihívásairól és lehetőségeiről. Szabó István úgy látja, hogy a világ egy hatalmas átalakulás küszöbén áll, és a nehézségek egyben kitörési esélyeket is kínálnak. „A szuperszámítógépek, a közlekedés átalakulása, minden folyamat arra mutat, hogy forradalmi átalakulás felé haladunk. A mezőgazdaságban is óriási energiahatékonysági, versenyképességi fejlődést hozhat a digitális átállás, és ha megnézzük a pályázati kiírásokat, ezek is ebbe az irányba igyekeznek terelni a termelőket. Az Unió egy zöldebb, hatékonyabb, környezetbarátabb Európát és világot akar, és a finanszírozás is a fenntarthatóságot helyezi egyre inkább előtérbe. Ennek sokan áldozatául fognak esni, de a források hatékony kihasználásával jól is ki lehet jönni a változásokból. Azt látom, hogy mindenki gondolkodik, és kell is gondolkodni. Fontos, hogy legyen egy megbízható partner, üzletfél, aki átfogó, jövőálló megoldásokat tud javasolni, az OTP Agrár pedig pontosan ilyen” – tette hozzá Szabó István. (X)
