Bár a piaci szereplők meg vannak győződve arról, hogy az MNB folytatni fogja a kamatvágást, a szakértő ebben nem annyira biztos.
Mi történt? Zsiday Viktor legújabb bejegyzésében az MNB kamatvágási tendenciájáról ír. Szerinte nem fog tovább kamatot vágni a jegybank, legalábbis, ha el szeretné érni a kitűzött inflációs céljait.
A januári kereseti adatok arra utalnak, hogy a munkaerőpiac szűkössége miatt bőven kétszámjegyű lesz idén a bérek növekedése, amiből viszont következik az is, hogy az inflációs nyomás belföldi komponense erős maradhat.
Annak érdekében, hogy elkerüljük az infláció magasan ragadását, az importált inflációnak rendkívül alacsonynak, sőt, inkább negatívnak kellene lennie, ami azt jelenti, hogy a forint gyengülése ebből a szempontból nem megengedhető.
– írja a HOLD Citadella Alap portfóliókezelője.
Miért nincs erős forint? Egy nominálisan enyhén felértékelődő forintra lenne ehhez szükség. A probléma azonban az, hogy a magyar kormány kül- és gazdaságpolitikája miatt a hazai kockázati prémium magas, azaz mind a belföldi, mind a külföldi szereplők magas kamatszintet várnak el azért, hogy forint-eszközöket tartsanak. A kockázati prémiumot nem tudja befolyásolni a jegybank, az számára adottság (illetve valójában saját hitelessége növelésével hosszabb távon azért tudja csökkenteni, de ez nem könnyű).
Akkor mit lehet tenni? Ha a jegybank elszánt az infláció csökkentése és alacsonyan tartása mellett, akkor olyan kamatszintet tart fenn, ami stabilizálja a forint árfolyamát, vagy enyhén erősíti azt.
Amennyiben a jegybank tovább csökkenti a kamatszintet, akkor azt kockáztatja, hogy a forint tovább gyengül, az importált infláció erősödik, ami a magas hazai bérdinamika mellett valószínűsíti, hogy az infláció a vártnál magasabb szinten ragad be (5-10 százalék között).
Nem biztos, hogy nagyon nagy tere van a kamatok további csökkentésének.
– foglalja össze a szakértő.
