A tavalyi koncertekért
762 millió forint jogdíjat kaptak a magyar dalszerzők. 2019-ben rekordszámú,
összesen 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte – derül
ki az Artisjus, a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjének közleményéből.
2016-ban 18 656, 2017-ben 20 007, 2018-ban 22 050 koncertet
szerveztek Magyarországon. Ebben a falunapi fellépések, az ingyenes programok
és a legnagyobb fesztiválok is benne vannak.
A 2019-es könnyűzenei rendezvényeken megszólaló magyar dalok
zeneszerzői és szövegírói összesen 635,2 millió forint, a magyar komolyzenei
művek alkotói 126,8 millió forint jogdíjat kaptak.
A zenészek bevételeinek átlagosan 25 százaléka a jogdíj, a járványhelyzet miatt az élőzenei fellépések elmaradásával sokaknak ez lett a fő, vagy akár az egyetlen jövedelemforrása.
A pesszimistább számítások szerint a koncertek után járó jogdíjak esetében 50-60 százalékos kieséssel kell számolnia a szerzőknek 2021-ben.
A Csókkirály a
listavezető
A tavaly legtöbbször koncerteken játszott dalok között egy a
hatvanas, egy a hetvenes, kettő a nyolcvanas években íródott, és csak egy 2000
utáni van.
A 2019-es koncerteken a legtöbbször a Hungária együttes Csókkirályát (zene és szöveg: Fenyő Miklós), játszották. Második helyen a Csavard fel a szőnyeget című dal (zene: Fenyő Miklós, szöveg: S. Nagy István) állt, bronzérmes Máté Péter és S. Nagy István Azért vannak a jóbarátokja lett.
A listán negyedik a Magna Cum Laude 2009-ben megjelent Pálinka dala (zene: Szabó Tibor, Mező Mihály, szöveg: Kara Mihály), ötödik a Beatrice együttes Azok a boldog szép napok című zenéje.
