A 2022 végéig zajló építkezések esetében ismét 5 százalék lesz a lakásépítés áfája – ezt Orbán Viktor kormányfő jelentette be szerdán este a Hír TV-nek adott interjújában. A szakmai szervezetek is ezt sürgették.
A Hír TV interjújában a miniszterelnök egyebek mellett arról beszélt, hogy a szerdai kormányülésen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter előterjesztette egy új otthonteremtési program pilléreit, ebből az 5 százalékos áfát el is fogadta a kabinet, írja az MTI.
A bejelentést megelőzően az építőipar több képviselője is hasonló intézkedést sürgetett a Társaság a Lakásépítésért Lakásfelújításért Egyesület által a Construma szakkiállításon rendezett kerekasztalbeszélgetésen. Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke azt mondta, az ingatlanfejlesztések felgyorsításához elengedhetetlen a hosszú távon kiszámítható szabályozási környezet, ezen belül az 5 százalékos áfa újbóli bevezetése, hiszen az új építésű lakások piacán pont a kedvezményes áfa kivezetésével indult el a negatív trend, amelyet a koronavírus-járvány tovább erősített.
Pozitívumnak nevezte, hogy a rozsdaövezetekben épülő lakásoknál újra 5 százalék az áfa kulcsa, azonban szerinte fontos, hogy az övezeteken kívüli ingatlanoknál se maradjon meg a 27 százalékos mérték.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is kiemelte, hogy az elmúlt években „meglódult a kereslet” és ez lökte át a lakásárakat azon a ponton, amely a megfizethetőség határát súrolja.
Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója azt mondta, a jegybank is nagy figyelmet fordít a lakáspiacra, hiszen a lakásépítéseknek részben a munkahelyek teremtésével reálgazdasági hatása van. A jegybank számára fontos, hogy finanszírozási oldalon a lakásépítések keresleti és kínálati oldalát is segítse, erre szolgálnak a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek és a cégek számára az új NHP Hajrában elérhető források. Közölte, az MNB támogatta a rozsdaövezeti 5 százalékos áfát, azonban ő is úgy vélte, általánosságban is közelíteni kell az 5 százalékos mértékhez.
Egyszer már bevált
Orbán Viktor bejelentésének várható hatásait vizsgálva az Ingatlan.com Forbeshoz eljuttatott friss gyorselemzése szerint feltámaszthatja az újlakás-piacot az újra bevezetett ötszázalékos áfa. Mint írják:
az idei évben folyamatosan csökkenő építési kedv ellenére lesz mit megépíteniük az építési vállalkozóknak, de a bejelentés szinte az utolsó pillanatban érkezett.
Az ingatlan.com több mint 5700 új ingatlan hirdetése alapján vizsgálta meg az intézkedés újlakás-piacra gyakorolt hatásait, és arra jutott, hogy visszatérhet az elmúlt négy évben tapasztalt lakásépítési lendület az ismét életre hívott kedvezményes, 5 százalékos lakásáfának köszönhetően.
Egyszer már bevált, de megint nagy szükség volt rá, olvasható az elemzésben, amely szerint a 2016 elejétől 2019 végéig alkalmazott kedvezményes áfakulcs nemcsak a lakásépítési kedvet erősítette az országban, de a megépült lakások száma is megtriplázódott. 2015-ben ugyanis még csak 7612 új lakást adtak át, 2019-ben viszont már több mint 21 ezer lakás épült. A korábbi évek lendülete azonban 2020 második felére megtört, és idén augusztusban már feleannyi lakóterület építésére adtak ki engedélyt a hatóságok, mint egy évvel ezelőtt. A kiadott építési engedélyek számának csökkenése azt vetítette előre, hogy 2021 után a korábbinál jóval kevesebb lakás épülhet.
„A nagyvárosokban elinduló rozsdaövezeti program keretében már eddig is ötszázalékos áfakulccsal számolhattak a beruházók, de ez leginkább csak a budapesti építkezéseket segítette” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette:
„A legújabb bejelentés az országban épülő valamennyi lakásra vonatkozik, így a családi házak és az eladási céllal társasházi lakások építése is új lendületet kaphat.”
Lesz, akinek ez már most több milliós árcsökkenést jelent
Az ingatlan.com szakértője szerint a kedvezményes lakásáfa árakra gyakorolt hatása attól is függ, hogy mennyire növekszik az új lakások kínálata, és a vevők milyen arányban vásárolnak saját vagy befektetési célra. Balogh László úgy véli, hogy azok a vásárlók, akik az elmúlt időszakban már 27 százalékos áfakulccsal vettek új lakást, már most több millió forintos árcsökkenésnek örülhetnek.
„A 2020-ban történt áfaemelkedésből adódó kockázatok miatt a legtöbb beruházó az ingatlan nettó vételárát és a mindenkor aktuális áfa összegét kérte az előszerződésekben a vevőktől. Az áfacsökkentés miatt viszont így a vevők jóval kevesebbet fizethetnek ezekért az ingatlanokért.”
Az ingatlan.com kalkulációja szerint egy nettó 40 millió forintos ingatlan bruttó vételára 27 százalékos áfával eredetileg 50,8 millió forint lett volna. Ha viszont 2022 végéig befejeződik az építkezés, akkor a vevőknek csak 42 milliót kell fizetni érte, ami majdnem 9 millió forintos árcsökkenést jelent. A szakértő hozzátette, hogy a most futó építkezések egy részében már 2018 novemberében rendelkezésre állt a jogerős építési engedély, így azokat 2023-ig már eredetileg is ötszázalékos áfakulccsal lehetett értékesíteni.
Új egyensúly jöhet a használt lakások piacán is
Az ingatlan.com adatai alapján Budapesten négyzetméterenként átlagosan 872 ezer forintot kérnek az eladók az új lakásokért és házakért. A közel 3000 ingatlant tartalmazó fővárosi újlakás-kínálat egy jelentős részében még 5 százalékos áfakulccsal számoltak az eladók, így 20 százalékos árcsökkenés nem várható. A nagyvárosi új ingatlanok drágulásának azonban véget vethet az általánosan alkalmazható kedvezményes lakásáfa.
Budapesten kívül Kecskeméten kínálják legdrágábban eladásra az új lakásokat és házakat, itt 680 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Debrecen a bronzérmes négyzetméterenként 612 ezer forintos átlagárral. Balogh László az árakkal kapcsolatban elmondta, hogyha az eladó új lakásokat sikerülne a lakosság által megfizethető ársávba terelni, akkor az a használt lakások piacán is új egyensúlyt hozhat, akár árcsökkenés formájában is. Az ingatlan.com szakértője szerint megfizethetőbb áraknak azért lehet jelentősége, mert ezek ismét piacra hívnák azokat a vevőket, akik az elmúlt évek lakásdrágulása miatt kiszorultak onnan.
Fotó: Nuno Alberto // Unsplash
