A tartozásállomány növekedése ráadásul aggasztóan gyors, és az 559 költségvetési intézményből 285-nek van tartozása.
Mi történt? Nem csak a központi költségvetés hiánya döntöget rekordokat, hanem a közintézményeké is, amelyek lejárt tartozása március végén történelmi csúcsra, 134 milliárd forintra emelkedett. A tartozásállomány növekedése aggasztóan gyors: egy hónap alatt 20,7 milliárd forinttal, december óta pedig 68 milliárd forinttal nőtt a kifizetetlen és lejárt adósság, vagyis szűk három hónap alatt megduplázódott – írja a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai alapján a Népszava. A 134 milliárd forint tartozásból 129 milliárdot a Belügyminisztérium intézményei halmoztak fel, ugyanis az Orbán-kormány sajátos politikája miatt a nagy adós területek – egészségügy, oktatás, rendvédelem, büntetés végrehajtás – mind a Pintér Sándor vezette tárcához tartoznak.
Miért fontos ez? Eleve rossz üzenete van, ha egy költségvetési intézmény nem tudja fizetni a számláit, ám beszállítói oldalon az ilyen mértékű behajthatatlan követelés már a cégek működését is veszélyeztetheti. A MÁK adatai szerint a 134 milliárd forintból mindössze 1,3 milliárd az állammal szembeni adó-, és járuléktartozás, 22 milliárd a közüzemi adósság, 85 milliárdra rúgnak a kifizetetlen árú-, és szolgáltatási számlák, míg további 21 milliárdot egyéb tartozásként tüntetett fel az államkincstár.
Kontextus. A probléma mélységét jelzi, hogy 51 milliárd forint már most hatvan napon túl lejárt kifizetetlen számlát takar. Az 559 költségvetési intézményből 285-nek van tartozása, vagyis minden második költségvetési szerv képtelen a neki járó támogatásokból megélni. Ahogyan arról mi is rendszeresen írunk, az egészségügyi és az oktatási intézmények évek óta képtelenek tartozás nélkül működni. Március végén az egészségügyi tartozások már 90 milliárd forintra rúgtak, vagyis a teljes adósságállomány 70 százaléka a kórházaknál és a rendelőknél jelentkezett. Az oktatási intézmények – pontosabban a Klebelsberg Központ – adóssága 3,4 milliárd forint volt az elő negyedév végén. Az összeg költségvetési szempontból nem jelentős ezért is érthetetlen, hogy a kormány, illetve közoktatásért felelős Belügyminisztérium miért képtelen ezt rendezni.
