A minimálbér és a garantált bérminimum törvénymódosításai miatt jövőre már nem csak az 50 ezer forintot fizető katásokat, hanem a 75 ezer forintot fizető kisadózókat is fenyegeti a „kettős nyugdíjveszedelem” – hívja fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő.
A nyugdíjjárulék fizetése a katások számára nem változik jövőre: a kisadózó vállalkozásoknak 2022-ben is havi 50 ezer forintot (nem főállású katásoknak havi 25 ezer forintot) tételes adót kell fizetni. A katások önként választhatják a magasabb, 75 ezer forintos adóbefizetést.
A nyugdíj összegének (mennyit kapok havonta) és a nyugdíjjogosultságnak (mikor mehetek nyugdíjba) kérdésköre a katásoknál eddig is elkülönült, a szolgálati időt mindkét esetben máshogy állapították meg. A jogosultság megállapításához a katás jogviszony teljes időtartama számít.
Ugyanakkor a nyugdíj összegének kiszámításakor fontos, hogy a járulékszámítási alap (a havi befizetett adó) a mindenkori minimálbérnél magasabb legyen – máskülönben arányosításra kerül a szolgálati idő a nyugdíj összegének meghatározásakor.
A minimálbér alatti adószint eddig csak a havi 50 ezer forintot fizető katások számára jelentett fenyegetést, azonban a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléssel már a 75 ezer forintot fizető kisadózóknak is vigyáznia kell a nyugdíj összegének megállapításakor alkalmazott szolgálati idő arányosítással.
Kettős veszedelem a katásoknak
A gyakorlatban a mostani módosítás azt jelenti, hogy a nyugdíjszámításhoz figyelembe vett szolgálati idő jóval rövidebb lesz az összes katásnak. „E rövidebb (arányosított) szolgálati idő alapján kell majd megállapítani azt a nyugdíjszorzót, amellyel a számított nettó életpálya átlagkeresetüket meg kell szorozni a nyugdíj összegének meghatározásához” – írja Farkas András nyugdíjszakértő.
A kedvezőtlen kimenetel másik lába, hogy a nettó átlagkeresetet is csökkenti a katás időszakban beszámítható kereset nagyon alacsony összege.
Az 50 ezer forintot fizető kisadózók esetében ha egész évben katás valaki, 365 nap helyett csak 197 nap szolgálati időt teljesít, míg a 75 ezer forintot adózók 365 nap helyett 329 napot szereznek.
„A fentiek miatt a közel 400 ezer kisadózó számára a nyugdíjcélú öngondoskodás 2022-ben és utána méginkább elkerülhetetlennek látszik, mint a korábbi években” – emeli ki Farkas András.
Borítókép: Niels Steeman // Unsplash
