Óriási a munkaerőhiány a hazai kertészeti ágazatban, nagy területi visszaesést okozva az ágazatnak. Szinte akkorát, mint az időjárási káresemények. Mutatjuk, mennyit lehet keresni idénymunkásként.
Ma már csaknem akkora gondot okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben a munkaerőhiány, mint az időjárási káresemények, és várhatóan nem lesz több munkaerő a következő évtizedekben sem – írja az Agrárszektor.
Az ország középső és nyugati részein napi 12-15 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba, de van ahol, a 15 ezer forintot meghaladó napi bért is kifizetik az idénymunkásoknak – közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácstól.
A betakarítási munkát ágazattól és termelési módtól függően 30-70 százalékban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal.
Számításaik szerint közvetlenül és közvetve
évi mintegy 50-80 milliárd forint kárt (termelésiérték-kiesést) okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben az elégtelen munkaerő-ellátottság, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz.
Míg 15-20 évvel ezelőtt még bővelkedtek az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni.
Mennyit lehet keresni idénymunkásként?
A FruitVeb tájékoztatása szerint viszonylag megoszlik a régiónként adott napi bér. Az északkeleti országrészben jellemzően 10-12 ezer forint körül van az idénymunkásoknak adott napi bér, ami havi 22 munkanapra 220-250 ezer forint nettó keresetet jelenthet.
Ugyanakkor az ország középső és nyugati részein napi 12-15 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba, de hallani híreket a 15 ezer forintot akár jócskán meghaladó napi bérekről is.
A gyümölcstermesztésben a legnagyobb kézi munkaerőt a bogyós gyümölcsök – például a málna, a szeder vagy a szamóca – igényelnek.
A zöldségtermesztésnél a hajtatott (üvegházi, fóliás) termesztésnél van a legnagyobb szükség a kézi munkaerőre, az intenzív termesztéstechnológia ugyanis szükségessé teszi a folyamatos fitotechnikai és szüretelési munkákat.
