Meglepetést okozott az infláció, 3,8 százalékra emelkedett júliusban, ráadásul a maginfláció is többéves csúcsra nőtt. Az év hátralévő részében az a kérdés, hogy a kereslet meddig tolerálja a drágulást.
Júliusban 3,8 százalékos volt a tizenkét hónapra visszatekintő infláció, szemben a júniusi 2,9 százalékkal. Havi szinten pedig 1,1 százalékkal nőttek az árak a KSH kedden közzétett adatai szerint.
„A legfrissebb adatok meglepetést jelentenek, ugyanis jóval visszafogottabb drágulást várt a piac. A mostani számokból látható, hogy az idén hullámvasúton utazik az infláció. Januárban a magasban volt, akkor 4,7 százalékot tett ki, majd fokozatosan lassult, májusban 2,2 százaléknál járt. Majd újra felgyorsult” – értékelte az adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette:
„Az inflációs folyamatokat pontosabban mutató, a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt – szezonálisan – korrigált maginfláció felgyorsult, éves szinten 4,5 százalékos, havi szinten pedig 0,7 százalékot tett ki. Mindkettő többéves csúcsot jelent és áremelkedési nyomásra utal.”
Az élelmiszerre számítani lehetett
A K&H szakembere azt mondta: „Az élelmiszereknél jelentős drágulás ment végbe, de erre számítani lehetett. A ruházkodási cikkek és tartós fogyasztási termékek drágulása is meghaladta a tavalyi szintet. Utóbbiak áremelkedése pedig felfelé húzta a maginflációt. A szolgáltatások inflációja is felgyorsult, több területen is jelentős volt az áremelkedés. Például az ingyenes parkolás megszűnése, az üdülési szolgáltatások áremelkedése, valamint a sport- és múzeumi belépők drágulása is hozzájárult az ehhez.”
Németh Dávid szerint a friss adatokból kiderül, hogy a ruházati és tartós fogyasztási cikkeknél a kereskedők igyekeznek áthárítani a gyengébb forint miatt, valamint egyéb okokból növekedő kiadásaikat. Az év hátralévő részében a fő kérdés az lesz, hogy a kereslet meddig tud lépést tartani az áremelkedéssel. Az emelkedő munkanélküliség ezen a téren megjelenhet, vagyis lassíthatja az inflációt.
Nem csökkentette az árakat a vírushelyzet
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy több tényező állt az infláció júliusi megugrása mögött. A dohánytermékek és a járműüzemanyagok július 1-től érvényes jövedéki adóemelése egyszeri árfelhajtó tényezőnek számít. Ennek köszönhetően a dohánytermékek havi szinten 1,4 százalékkal drágultak, míg a járműüzemanyagok ára 8,1 százalékkal emelkedett.
A jövedéki adó hatás és a szezonális hatások változása mellett azonban jóval kedvezőtlenebb, hogy nemcsak egyszeri tételek, hanem a mögöttes folyamatok is a tartósan magasabb infláció irányába mutattak.
A tartós fogyasztási cikkek árai, amelyek korábban dezinflációs tényezőnek számítottak havi szinten 0,3 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 2,7 százalékkal nőttek. A szolgáltatások árai pedig 1,1 százalékkal ugrottak meg júniushoz képest, így az éves indexük 3,4 százalékra gyorsult. Az infláció emelkedése mögött tehát nemcsak egyszeri hatások álltak, ami jól tükröződött a maginflációs mutatók emelkedésében is.
A koronavírus-válság miatt várt dezinflációs hatások tehát nem igazán látszanak érvényesülni a tényleges inflációs adatokban.
Az elkövetkező hónapokban vélhetően már nem gyorsul tovább az infláció, az év utolsó negyedévében pedig a támogató bázishatás a mostaninál alacsonyabb inflációt sugall. Az éves index azonban valószínűtlen, hogy ismét 3 százalék alá kerüljön. „Az idei évre vonatkozó eddigi 3,1 százalékos éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésünket így revízió alá helyezzük, hiszen a júliusi adatnak köszönhetően az éves átlagos ráta várhatóan ennél magasabban alakul majd” – írja elemzésében Nyeste Orsolya.
Borítókép: Tesco élelmiszerbank (Fotó: Sebestyén László)
