A stabilitás mítosza lengi körül a román lejt: jóval kevesebbet gyengült a koronaválság alatt, mint a régiós társai. Mi állhat a háttérben? Az OTP Bank Romania treasury igazgatójának elemzése.
Mindenki azon tűnődik, vajon mi lehet az oka annak, hogy míg a legtöbb közép-kelet-európai valuta értéke 2020. március közepe óta 5–10 százalékkal csökkent az euróval szemben, addig a román lej leértékelődése mindössze 0,5–1 százalék volt. Valami titok van mögötte? Romániát kevésbé érintette volna a járvány, mint a régió más országait?
A mostani írásomban megpróbálom leleplezni az EUR/RON stabilitás hátterében rejlő mítoszt.
Először is, ne feledjük, hogy Románia árfolyamrendszere irányított lebegtetésen alapul. Ez azt jelenti, hogy a valuta szabadon vehető és adható, de a központi bank fenntartja magának a jogot, hogy belépjen a piacra, amikor a monetáris politikai célkitűzéseket vagy az általános makroökonómiai stabilitást fenyegető zavarok keletkeznek. A központi bank hivatalos célja továbbra is az árstabilitás (az infláció szabályozása), mivel azonban a román gazdaság rendkívüli módon függ az importtól, az árfolyam-stabilitás jelentősége megnő. Ráadásul a vállalatoknak nyújtott hitelek java euróban denominált, ezért a nemzeti valuta gyors leértékelődése rengeteg vállalkozást és munkahelyet veszélyeztetne.
Mindez elvezet a nagy kérdéshez: vajon a központi bank tartalékvaluta-állománya elegendő lesz, hogy közép- és hosszú távon elviselje a nyomást? Milyen valószínűséggel lehetünk szemtanúi egy adott ponton a lej jelentős leértékelődésének?
Ugyan a jövőbe nem látunk, hogy ezt a kérdést teljes biztonsággal
megválaszolhassuk, de az elmondható, hogy a jelenlegi tartalékok elegendőnek
tűnnek. 2020 áprilisában a tartalékok (az aranyat is ideszámítva)
kismértékben csökkentek, 39 milliárd euróról (március végi adatok szerint)
38,4 milliárd euróra (április végére). A helyzetet a múltban, még a
2008-as pénzügyi válság alatt is megfelelően kezelték. Ezért statisztikailag
nincs ok aggodalomra.
A nagy kérdőjel azonban sokkal inkább Románia államadósságának hitelminősítésével áll kapcsolatban. A Moody’s nemrég negatívról stabilra módosította a Romániával kapcsolatos kilátásokat, és megerősítette az ország Baa3 minősítését. A Fitch Ratings szintén negatívról stabilra módosította a Romániával kapcsolatos kilátásokat, és megerősítette a BBB– hosszú távú devizaadósság-kibocsátói nemteljesítés-minősítését (Long-Term Foreign-Currency [LTFC] Issuer Default Rating [IDR]).
A tét óriási: amennyiben a nagyobb hitelminősítők csak egyetlen fokozattal leminősítenék Romániát, az elveszítené befektetési minősítését, és a valutájára nehezedő nyomás drámai módon megnőne.
Csak ekkor lehetne igazán lemérni a devizatartalékok tűrőképességét. Minden attól függ, hogy a kormány mennyire képes megfékezni az államháztartás egyensúlyhiányát, végrehajtani a nyugdíjreformot és csökkenteni a folyófizetési-mérleghiányt. A gazdaság újraindítása és a közbeszerzések ugyancsak kulcsfontosságú szerepet fognak betölteni Románia államadósságának hitelminősítésével kapcsolatban.
A román lej keményvalutákkal szembeni stabilitásának másik tényezőjét a pénzpiacokon tapasztalható magas kamatlábak jelentik a régió többi országához viszonyítva. A lej még a lombard kamatláb (100 bp) és a referencia-kamatláb (50 bp) legutóbbi csökkentése után is vonzó kamatokat kínál: 2,5–3 százalék egy éves lejáratig és akár 4 százalék a hosszabb, 1–3 éves lejáratokra. Emiatt a befektetők euró helyett (amely nulla vagy negatív kamatokat kínál) még mindig inkább lejben tartják a pénzüket, legalábbis annak nagy részét.
Véleményem szerint Romániának (és a legtöbb közép-kelet-európai
országnak) jó esélye lesz még több külföldi befektetőt bevonzani, amikor a
jelenlegi járványhelyzet elül. Egyre több – különösen a stratégiai iparágakhoz,
mint az energiaiparhoz és az egészségügyhöz kapcsolódó – terméket kell majd az
Európai Unió országaiban előállítani Kína vagy más ázsiai országok helyett. Az
EU szigorú szabályokat fog hozni ezen termékek rendelkezésre állásával
kapcsolatban, és az EU-n belül ezek legyártása még mindig a közép-kelet-európai
országokban lesz a legolcsóbb. Ezért középtávon arra számíthatunk, hogy a román
lej és más közép-kelet-európai valuták leértékelődését eredményező nyomás hamarosan
csillapodni fog.
Az elkövetkező hónapokban elegendő lesz a külföldi devizakínálat, ugyanis a román kormány még több adósságot fog kibocsátani, többek között euróban vagy amerikai dollárban denominált kötvények formájában. 2019-ben az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 35,2 százalék volt, de a jelenlegi helyzetet figyelembe véve 2020-ban valószínűleg el fogja érni a 45–47 százalékot. A külföldi adósság aránya még így is kevesebb, mint 50 százalék, ami a többi országgal összevetve tűrhetőnek minősül. A pénzügyminisztérium valószínűleg a kölcsönvett keményvaluta nagy részének eladásával finanszírozza majd a lejben felmerülő kiadásokat.
Mióta kitört a világjárvány, sok Olaszországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban dolgozó román vendégmunkás tért haza hosszabb időre, amíg a gazdaságok újraindulnak. Jelentős mennyiségű keményvalutát vittek haza magukkal, amit visszaváltanak, román lejt vesznek belőle. Ez az elkövetkező hónapokban is így lesz, mivel a legtöbbjük inkább visszatérne nyugatra, amint a munkaerő-kereslet újból megnő, minthogy otthon vállaljon munkát.
Végezetül pedig, fontos azt is figyelembe vennünk a román lej árfolyamának mérlegelésekor, hogy 2020 végén parlamenti választások lesznek Romániában, és nagyon valószínű, hogy új többség fog kialakulni. Ha ez bekövetkezik, a kormánynak elegendő szavazata lesz a parlamentben, és jóval kényelmesebb helyzetbe kerül. Várhatóan új gazdaságpolitikát alakítanak ki, és egy újabb 4 éves időszak áll majd a rendelkezésükre, hogy befektessenek a gazdaságba, növeljék a közbeszerzések és a külföldi befektetők számát. Ez pedig középtávon pozitívan hathat majd a nemzeti valutára.
Cristian Bodirca
az OTP Bank Romania S.A. treasury igazgatójának elemzése
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
Niytókép: Fogarasi-havasok. Catalin Dumitra / Unsplash
