Ha a gáz- és áramárak magasak maradnak, akkor akár a GDP két-három százalékát is kiteheti a rezsicsökkentés terhe. A hiányt növelheti még a jegybank vesztesége is – ami arányosan nő a kamatszinttel –, így összességében akár a GDP nyolc-kilenc százalékát közelítő költségvetési hiány is lehetséges, ami teljes mértékben fenntarthatatlan – figyelmeztet Zsiday Viktor befektetési guru.
„Megszorításokról terjesztenek rémhíreket libernyák közgazdászok, de mindenkit megnyugtathatok: ilyesmire nem fog sor kerülni Magyarországon, hiszen a NER-ben nincs megszorítás. Amire szükség van, az csupán egy speciális gazdasági művelet (специальная экономическая операция), amely kissé helyrebillenti a költségvetést” – írja blogján Zsiday Viktor.
Szerinte a kérdés csak az, hogy mekkora lesz ennek a „speciális műveletnek” a mértéke.
2023-ra körülbelül négy százalékos költségvetési hiánnyal számoltak eredetileg a jelenlegi folyamatok alapján, ám a szakember szerint van pár tétel, ami egyre fenyegetőbb, és növelheti ezt. Egyrészt a jegybank kamatszinttel arányosan növekvő vesztesége, ami várhatóan meg fogja haladni a GDP egy százalékát 2022-ben, és ezt 2023-ban már a költségvetésnek kell megtérítenie.
„Esetleg a jegybanki alapítványok is beszállhatnának” – jegyzi meg Zsiday.
A gazdaság jelentősen lassul a várthoz képest, és ez bevételkiesést okoz, amelynek nagyságát nehéz becsülni, de ez is legalább pár tized százalék. Zsiday számítása szerint nagyjából tehát 5,5-6,5 százalék körül járunk költségvetési hiányban – eddig.
Ehhez jön a nagy ismeretlen, a rezsicsökkentés terhe. „Erről már elmondtam, hogy gazdaságilag fenntarthatatlan, környezeti szempontból káros, társadalmilag igazságtalan, és az egyik legkevésbé hatékony formája a szegényebbek részére nyújtott szociális segítségnyújtásnak.”
A befektető becslése szerint így akár a GDP nyolc-kilenc (rossz esetben tíz) százalékát közelítő költségvetési hiány is lehetséges, ami teljes mértékben fenntarthatatlan.
„A nagy jolly joker, az EU-s támogatások beérkezése pedig egyelőre bizonytalan. Amennyiben nincs kiegyezés az EU-val, és jelenlegi formájában fenntartjuk a rezsicsökkentést, és magasak maradnak az energiaárak (egyelőre mindháromra igen a válasz), akkor a GDP öt százalékát elérő »speciális gazdasági műveletre« lesz szükség. Ez nagyon sok, közelíti a Bokros-csomag méretét. (A Bokros-csomag idején 1994-ben 8,4 százalék volt a költségvetési hiány, ami 1996-ra három százalékra csökkent.)” – írja Zsiday Viktor.
A borítóképen Zsiday Viktor. Fotó: Orbital Strangers / Archív
Zsiday a forintról: szükség lesz a jegybank agresszív beavatkozására
