Az összeg egyre nagyobb része a kártya- és számabirtokost terheli.
Mi történt? Egy-egy számla elleni támadásban a lakossági ügyfelektől közel 1,2 millió forintot loptak el a csalók. Az elmúlt egy év adatai alapján tehát összesen 45 milliárddal rövidítették meg a digitálisan fizetőket – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Összehasonlításban. A 2023 júniusát megelőző egy évben ez az összeg közel 44,5 milliárd volt. 2022 júliusa és 2023 júniusa között az okozott kár még alig haladta meg a 20 milliárd forintot.
Ki fizeti a kárt? Az idei év második negyedévében a 2,7 milliárd forintnyi bankkártyás kárnak 54 százalékát már az ügyfelek fizették, egy évvel korábban az ügyfélre terhelt kárösszeg csak az összes kár harmada volt.
Miért az ügyfél fizet? Számos esetben nem csak a kártya adatainkat adjuk ki a csalóknak, de a megtévesztés áldozataként az erős ügyfélhitelesítést is átengedjük vagy épp magunk végezzük el a csalók helyett. Újabban negyedévente stabilan 10 ezer körül van az ilyen esetek száma.
Mit jelent ez? A júniussal zárult időszakban az átlagos kárösszeg több mint 70 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban és immár meghaladta a 10 milliárd forintos értéket. Mindez a szakértő szerint azt mutatja, hogy az erős ügyfélhitelesítés sem gátolja meg a kiberbűnözőket.
Akkor ez biztonságos? Még mindig az. A valódi káresetek száma alacsonynak mondható, és a bankok is egyre többet költenek a védekezésre. Mit jelent ez számokban?
- Utalások esetében: az idei év második negyedévében 1 millió utalásból 47 esetben történt valódi becsapás. 1 millió bankkártyás tranzakcióból 109 esetben bizonyosodott be, hogy megtévesztés történt. Ráadásul 1 millió forintnyi utalásból mindössze 30 forintot szereznek meg a csalók.
- Kártyás fizetésnél: 1 millió forintnyi kártyás fizetésből 383 forintot lopnak el. A bankkártya területen az egy visszaélésre jutó bankkártyás átlagkár 53 ezer forint volt 2024 második negyedévében.
