A magyar lakosság 3 százalékának jócskán megugrott a jövedelme az elmúlt fél évben. A nagy többség azonban épp csak a felszínen tartja magát, vagy süllyed.
A magyarok többségének jövedelme nem tud lépést tartani a drágulással – derül ki a Reacty Digital felméréséből, ami a G7 megrendelésére készült. A válaszadók 18 százalékának csökkent a jövedelme az elmúlt fél évben. Nagy részük a 30-44 éves korosztályból kerül ki, a legtöbben közülük teljes munkaidőben dolgoznak, és a szakmunkás végzettségűek is felülreprezentáltak ebben a csoportban.
A lakosság 40 százalékának nem változott a jövedelme az elmúlt fél évben, Ebben az időszakban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 8 százalékos volt az infláció, tehát náluk reálértéken ekkora csökkenésről beszélhetünk. A legtöbben a 45-59 évesek vannak ebben a kategóriában.
Oda megy a pénz, ahol már eleve sok volt
A lakosság 27 százaléka ugyanakkor azt mondta, hogy az elmúlt fél évben 1-10 százalék között nőtt a jövedelme. , tehát ezeknek az embereknek sikerült megtartaniuk az anyagi helyzetüket, vagy csak kis mértékben romlott az életszínvonaluk. Ennek a kategóriának a 35 százaléka 60 évesnél idősebb, és a leggyakoribbnak a 200-300 ezer forint közötti jövedelem számít.
A válaszadók eddigi 85 százaléka tehát vagy szegényedik, vagy éppen csak tartja a fél évvel ezelőtti életszínvonalat. A legtöbben közülük kisvárosban élnek, középkorúak, alacsony jövedelműek és szakmunkás végzettségűek.
Ezzel szemben a magyarok 14 százaléka mondta azt, hogy 10 százalék felett nőtt a jövedelme. Ők azok, akik reálértéken is több pénzből élnek, mint fél évvel ezelőtt. Legalább 20 százalékkal azonban csak a válaszadók 3 százalékának nőtt a jövedelme.
A havi 400 ezer forint feletti jövedelmű háztartásokban, illetve a legalább 300 ezer forint jövedelmű válaszadóknál 6 százalék ez az arány.
Nincs rongyrázás
A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben 15,7 százalékkal emelkedett a mediánfizetés. A magyarok reáljövedelme mégis 6,9 százalékkal csökkent egy év alatt. A Reacty Digital felmérése abban különbözik a KSH-étól, hogy a 18-79 éves korosztályra reprezentatív, ebben tehát a nyugdíjasok egy része is benne van. Másrészt külön-külön vizsgálja a csoportokat jövedelmük változása szerint, ebből látszik, hogy alakult a többség jövedelmi helyzete.
A spórolás általános reakcióvá vált az utóbbi fél évben. A lakosság tömegesen visszafogta a fogyasztását, a kereskedelem és a szolgáltató szektor pedig egyre közelebb áll a válsághoz emiatt. Még azoknak a kétharmada is, akiknek a jövedelme több mint 10 százalékkal emelkedett, odafigyel arra, hogy kevesebbet vásároljon, vagy olcsóbban szerezze be a termékeket. A válaszadók több mint fele kevesebbet jár étterembe, illetve fodrászhoz, és minden második ember a nyaraláson, utazáson is igyekszik spórolni.
