Továbbra is felemás képet mutatnak az inflációs számok. A fő inflációs mutató minimálisan lassult, de a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció továbbra is magas. A szolgáltatások drágulása lassult, a ruházati termékek ára pedig egyenesen csökkent.
A májust 2,2 százalékos éves áremelkedéssel zárta az
infláció, havi szinten pedig 0,4 százalékkal nőttek az árak, derül ki a K&H
sajtóközleményéből. A májusi 2,2 százalékos infláció éppen csak elmarad a bank várakozásaitól
(2,3 százalékos mutatóra számítottak). Az üzemanyagok ára májusban nőni
kezdett, de a friss inflációs adatban ez csak részben látható. Az üzemanyagok
havi szinten 3,9 százalékkal drágultak, éves szinten viszont még 22 százalékos
mínuszban voltak májusban, most úgy tűnik, hogy a júniusi inflációt felfelé
húzzák majd.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint májusban
a szolgáltatások, szeszes italok és dohányáruk a korábbinál lassabban
drágultak. Az idényáras élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök) ára jelentősen
emelkedett havi szinten.
Meglepetésnek mondható az elemző szerint, hogy a ruházati
termékek ára csökkent, hiszen májusban nem szoktak leárazások lenni. A májusi
adatokból látható az is, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára is emelkedett
áprilishoz képest, ami részben a gyenge forinttal magyarázható, hiszen ezek
jelentős része importból származik.
Kettős arca van az inflációnak
Továbbra is kettős kép rajzolódik ki az inflációs porondon. Miközben a fő inflációs mutató a januári 4,7 százalékról májusra 2,2 százalékos szintre lassult, a trendeket pontosabban tükröző energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció májusban magasban maradt, bő egy éve már a 4 százalékos szint körül tartózkodik. Németh szerint
ha a maginfláció nem lassul a következő hónapokban, nő az esélye, hogy az egyszeri, járványból adódó hatások kifutásával a fő inflációs mutató is gyorsulni kezd (azaz elindulhat a 3 százalékos szint felé).
A következő hónapokban az újraindulás tempója, a munkanélküliség alakulása, és az ezekkel összefüggésben alakuló belső kereslet határozhatja meg az inflációs trendeket. Németh szerint az éves átlagos infláció 3 százalék körül lehet, jövőre pedig hozzávetőleges 3,5 százalékra gyorsulhat. Az idei átlagos maginfláció azonban továbbra is bőven a 3 százalék feletti tartományban maradhat.
A pontos számokat ma reggel közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mint írják, az élelmiszerek ára 8,4 százalékkal nőtt, ezen belül
- a párizsié, kolbászé 22,0,
- a sertéshúsé 20,7,
- az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 19,1,
- a cukoré 15,0,
- a szalámié, szárazkolbászé és sonkáé 12,6 százalékkal lett magasabb.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,7, ezen belül a dohányáruké 11,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakásjavítás, karbantartás ára 11,7, a járműjavítás, karbantartásé pedig 9,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 22,0 százalékkal csökkent.
Az elmúlt egy évben tehát az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben, de az infláció lassulásában a szolgáltatások tavalyi évnél mérsékeltebb áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet.
