Fontos részletek derültek ki a törlesztési moratóriumról és az 5,9 százalék THM-ű hitelekről. Az MNB elkötelezett, likvidtást ad a gazdaságnak, folyamatosan figyelik, hogyan hat a gazdaságra a járvány miatti leállás. A kamaton ugyanakkor nem változtattak, a forint gyengült is az ülés után.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke ma online tájékoztatót tartott (képünkön) a jegybank kamatdöntő ülése után (itt a teljes tájékoztató videón), ahol téma volt a kormány első gazdaságvédelmi csomagjának bankokat érintő része is (a törlesztőrészletek moratóriumát és a fogyasztási hitelek THM-jének maximalizálását korábban maga az MNB javasolta).
Törlesztési moratórium: mi lesz a felgyülemlett és be nem fizetett kamatokkal?
Mint a Bank360 rámutat, a törlesztési moratórium ideje alatt felgyülemlett és meg nem fizetett kamat akár több százezer forintra is rúghat. Nagy kérdés, ezeket milyen formában kellene majd megfizetnie a most könnyebbséget kapott adósoknak.
Az MNB azt tartaná jó megoldásnak,
ha a moratórium lejárta után a halasztott kamatokat lineárisan, a hátralevő futamidőben arányosan, minden évben egyenlő részben kerülne megfizetésre, (kvázi részletfizetés-szerűen) úgy, hogy az eredeti törlesztőrészlet nem emelkedhet, tehát kitolódna a hitel futamideje.
Magyarul: többlet terhet ez nem jelentene az adósoknak a moratórium után sem. Arról a múlt héten már Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt a Bankszövetség képviselőivel tartott tárgyalása után, hogy a moratórium gyakorlatilag a futamidő meghosszabbítását jelenti. Az ugyanakkor kérdés, hogy lesz-e valamilyen jogszabály, amivel kötelezik majd a pénzintézeteket az elmaradó kamatok befizetésének ütemezésére.
Fontos, hogy a törlesztési moratórium automatikusan életbe lépett ugyan, de ha az adós úgy tartja, tovább törlesztheti a hitelét, erre a bankok kidolgozzák a szükséges dokumentációt, ezt viszont az adósnak külön kell kérnie minden esetben. Ebben az időszakban is adott az előtörlesztés.
Fogyasztási hitelek: fontos részlet derült ki
Az 5,9 százalékban maximalizált THM-ű fogyasztási hitelekkel kapcsolatban Nagy Márton jelezte:
a limitált THM december végéig áll fenn, utána ez változhat.
„Ha valaki felvesz egy hitelt, jövőév január egytől már nem biztos, hogy ezen a kedvezményes hitelkamat mellett fogja ezt törleszteni.” Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy az MNB a bankokkal közösen dolgozik egy fogyasztóbarát személyi kölcsönön, ami várhatóan 2020. január 1-től elérhető lesz.
A jóárasított fogyasztási hitelek bevezetésének célja egyértelműen a lakossági likviditásteremtés, legyen olcsón finanszírozható forrás a kieső bevételek helyett. Csakhogy a belőtt THM plafon nagyon alacsony, a legtöbb bank pedig máris szigorított a hitelezési kritériumain, hogy kockázatait mérsékelje.
Ilyen vagy ezt közelítő kondíciók mellett eddig ugyanis leginkább a prémium ügyfélkört hitelezték, a szigorításokkal pedig épp azoktól a rétegektől vették el az olcsó forrás lehetőségét, akik vélhetően a leginkább rászorulnának.
Ellenben a tehetősebbeknek akár jó lehetőség lett volna arra is, hogy a meglévő hiteleiket kedvezőbb THM-ű kölcsönre cseréljék.
Az MNB-nek és a kormánynak arra is kell figyelnie, hogy rendszerszinten ne jelentsen ilyen bizonytalan időkben extra kockázatot a bankszektornak a lakosság olcsó hitelezése. Azt egyelőre nem látni, hogy ezzel gond lehet. A magyar bankrendszer stabil, a profittermelő képessége kiemelkedő volt az elmúlt években.
Azzal, hogy január 1-jétől változhatnak a kondíciók, valószínűleg a bankok is lazíthatnak a feltételeken, bővítve azt a kört, akik hozzáférhetnek ehhez a lehetőséghez. Hogy ez így lesz-e, majd csak akkor tudjuk meg, ha a legtöbben már kihozták az új kondíciós listájukat, amiben már szerepelnek az új hiteltermékek is.
Ugyan van már olyan pénzintézet, ami befogad ilyen kértelmeket, a legtöbben egyelőre dolgoznak a kormányhatározatban megjelent feltételeknek megfeleő hiteltermékeken (egy ilyen bevezetése eleve több hét, itt egyik napról a másikra kellett volna beveztni, így sokan inkább felfüggesztették a hitelkérelmek befogadását, amíg nem tudják kihozni az 5,9 THM-plafonnal az új hiteleiket). Egylőre az is nagy kérdés, lesz-e arra vonatkozólag valamilyen szabályozás, hogyan lehet majd megváltozatni az év végéig jóárasított fogyasztási hitelek feltételeit.
Mi lesz, ha lejár a rendelet?
Az is fontos, hogy a veszélyhelyzetben hozott rendeletek 15 nap után hatályukat vesztik, de azokat újra ki lehet hirdetni. Az Országgyűlésben nem ment át a házszabálytól való eltérés, így tolódik a kormány új törvénycsomagjának elfogadása (ami a veszélyhelyzetben hozott rendeletek érvényességi idejéről is szól, valószínűleg ezt kitolják majd addig, amíg a veszélyhelyzet fennáll.) Mivel a veszélyhelyzet fenntartásáról illetve annak meghosszabbításáról a kormány bármikor dönthet, az eddig hozott rendeleteket pedig ki lehet újra hirdetni, mindez nem érinti majd az eddig a gazdaság védelme érdekében hozott döntéseket, azok tehát fennállnak továbbra is (egy részük június 30-ig, a hitelekre vonatkozó szabályok pedig az év végéig).
MNB: az alapkamat maradt, de likviditást adnak
A régiós devizákkal együtt zuhant meg múlt héten a korábban is gyengélkedő forint, az árfolyam az euróval szemben akkor ismét történelmi mélypontot ért el. A Concorde Értékpapír vezérigazgató-helyettese, Samu János múlt héten rövid elemzésében azt írta, épp a törlesztési moratórium miatt az MNB-nek most nagyobb tere van egy kamatemelésre, amivel megállíthatná a forint gyengülését, miközben ez a hitelek átárazódása miatt nem róna plusz terhet a lakosságra.
Az MNB monetáris tanácsa ma ugyanakkor helyben hagyta az eddig érvényben lévő 0,9 százalékos kamatot (vagyis a THM plafon is marad 5,9 százalék a fogyasztási hitelekre, annak képlete ugyanis: alapkamat + 5 százalék).
A jegybank ezzel együtt jelezte, a monetáris tanács fokozott figyelemmel kíséri és folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint a koronavírus-járvány makrogazdasági és pénzpiaci hatásait.
A járvány okozta kihívások kezelésében kiemelt fontosságú a szükséges mértékű likviditás biztosítása.
„A hatékony monetáris politikai transzmisszió megőrzése érdekében a testület kész további likviditásbővítő intézkedéseket hozni” – írták közleményükben.
A forint nem vette túl jól a mai akadályokat sem. Az euró 349,17 forint és 358,12 forint között mozgott ma. A forint az MNB monetáris tanácsának kamatdöntése után mintegy két órával, 16 óra körül érte el keddi mélypontját – írja az MTI.
Duplán jó hírek jöttek
Segítséget jelentenek az MNB keddi lépései a magyar piac számára. A döntések egyértelművé tették, hogy a jegybank biztosítja a szükséges likviditást a piacon és így a hitelezésnek is támaszt nyújt – derül ki a K&H Alapkezelő kommentárjából, amely szerint a forint gyengülő pályán maradhat.
Kedvező hatást gyakorolhatnak a magyar piacra a MNB keddi döntései, azaz a változatlanul hagyott alapkamat és kamatfolyosó, illetve a likviditás bővítése. Ezek illeszkednek a külföldi jegybankok lépéseihez. Hajósi Péter, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója azt mondta: „Duplán jó hírek jöttek. Egyrészt azért, mert a magyar jegybank egyértelművé tette, hogy szigorítás fel sem merül és mindent megtesz a piaci likviditás biztosítása érdekében, ezen keresztül is támogatja a hitelpiacot. Másrészt így a magyar kötvénypiacon kialakult eladói nyomás csökkenhet, sőt a vevők is megjelenhetnek a mostani kötvényárfolyamokon. Vagyis stabilizálódhat az elmúlt hetekben komoly csapásokat átélő magyar kötvénypiac.”
A jegybanki döntések nyomán a forint gyengülő pályán maradhat, ez pedig a devizaalapú befektetésekkel rendelkezőknél tompítja az elmúlt időszakban látott hanyatlást.
„Sőt, tavaly januárhoz képest összességében a fejlett részvénypiacok 13 százalékkal estek mostanáig. Ez 17 százalékos forintgyengüléssel párosult. Vagyis dollárban mérve 14 hónap alatt még mindig 4 százalékos pluszban vannak ezek a befektetések”
– mutatta be a forintgyengülés devizás befektetésekre gyakorolt hatását a szakember.
Hajósi Péter azt is elmondta, rövid távra nem érdemes prognosztizálni a piaci helyzet alakulását, mert továbbra is csapkodás és bizonytalanság látható. Igaz, a forintnál nagyon valószínű, hogy továbbra is gyengülő pályán marad.
Borítókép: Nagy Márton alelnök az MNB március 24-én tartott kamatdöntő ülése utáni online tájékoztatón.
