A koronavírus már biztos, hogy véget vetett a 2009 óta tartó, hosszú világgazdasági fellendülésnek. Azonban minden válság egyben lehetőség is arra, hogy a higgadt megtakarítók hosszú távra jó hozamú befektetéseket eszközölhessenek a sötét órákban történő vásárlással. Hol tartunk már az esésben, milyen fogódzókba kapaszkodhatunk?
Az amerikai részvénypiac elveszítette az értékének harmadát a tetejéről az elmúlt egy hónapban. Az esés mértéke így megfelel az utolsó öt amerikai recesszióban tapasztalt részvénypiaci visszaesés átlagának. Ugyanakkor a vírus egy teljesen újszerű bizonytalanságot hozott az életünkbe, reális lehet azt feltételezni, hogy nem egy “átlagos” válságot fog okozni. Ráadásul az amerikai piac meglehetősen túlvettnek és drágának tűnt az esés előtt, ami miatt az eddigi esés nem tette értékeltség alapján vonzóvá. Hatalmas vételi lehetőségről szerintem nem beszélhetünk.
Izgalmasabb a helyzet, ha Európára tekintünk. Itt az esés mértéke magasabb, a fő index (Eurostoxx50) szintjén a 40 százalékot közelíti. Ezt azonban magyarázhatja az európai vállalatok átlagosan ciklikusabb profilja az amerikaiéhoz képest. Ami sokkal érdekesebbé teszi az európai esést, hogy a részvénypiac itt már az esés előtt sem teljesített jól és nem tűnt drágának.
Olyannyira nem, hogy az európai részvényekkel akkor sem lehetett jó hozamot elérni az elmúlt bő évtizedben, ha valaki a 2008/9-es válság legalján, 2009. március 9-én vásárolta őket. Ez esetben a mai napig tartva évi 7 százalék hozamra tett szert osztalékkal együtt, ami elmarad a részvényektől átlagosan elvárt 8-10 százalék körüli teljesítménytől. Hiába volt tehát a tökéletes időzítés.
Az alábbi ábra mutatja az Eurostoxx 50 teljesítményét az előző válság legalja óta. Az azóta eltelt 11 év alatt kicsit több, mint duplázódott a befektetés értéke, ami évi 7 százalékos hozamnak felel meg. Gyakorlatilag ugyanott van az európai részvénypiac, mint az elmúlt harminc év legnagyobb válságának alján, plusz az azóta megtermelt profit.
Hasonló képet kapunk, ha az európai részvények értékeltségére tekintünk. Erre a legcélravezetőbb mérőszám a Shiller-P/E, ami az elmúlt tíz év átlagos eredményére (inflácóval korrigáltan) vetíti a piac árazását, így nem “zavarja” meg az adott év átmenetileg túl magas, vagy túl alacsony eredménye. Ma az európai részvénypiac 12,4 körüli Shiller-P/E-n forog, jelentős diszkonttal az elmúlt 40 év 18 körüli átlagához képest és közel megegyezően a 2009-es válság alján elért értékeltséggel. (Ehhez képest az amerikai piac értékeltsége még csak épp elérte az elmúlt 40 év átlagát.)
Mindez azt jelenti, hogy a mai áron megvett európai részvények mintegy 8-10 százalék eredményhozamra lesznek képesek, ha túl leszünk a koronavírus okozta válságon. Közben az állampapírok hozama még tovább nullán marad (relatíve nagyon vonzóvá téve a részvényeket), hiszen a válság elleni intézkedések tovább fogják emelni a gazdaságok adósságszintjét, ami miatt a jegybankok nagyon sokáig nem emelhetnek kamatot.
Természetesen ettől még tovább eshetnek a részvények, hiszen nem régóta kezdődött a válság, hatalmas a bizonytalanság, távolinak tűnik a megoldást jelentő oltások és gyógyszerek piacra jutása. Sőt, egyelőre még az óvintézkedések hatása sem látszik a vírus terjedésében, nem lassul. De az európai részvények már most is egy nagyon rossz, 2008/9-szerű világot áraznak.
Ezért érdemes lehet elkezdeni fokozatosan vásárolni őket, az alját úgy sem lehet eltalálni.
Cser Tamás,
a Hold Alapkezelő partnere
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
