Harmadával kisebb profitot könyveltek el a járvány sújtotta 2020-ban a legnagyobb hazai kereskedelmi bankok, mint az utolsó „békeévben”, 2019-ben – írja a portfolio.hu a május végéig megjelent éves beszámolók alapján.
Az elemzés szerint egyértelműen a kockázati költségek megugrása áll, ami (a törlesztési moratórium miatt ténylegesen még alig realizált) várható hitelezési veszteségek miatt emelkedett.
Mínusz 158 milliárd
A 2000 milliárd forint feletti mérlegfőösszeggel bíró kereskedelmi bankokat megvizsgálva az látszik, hogy kivétel nélkül visszaesett a nagybankok nyeresége a tavalyi évben, a nyolc nagybank összesített nettó eredménye 158 milliárd forinttal csökkent 2019-ről 2020-ra. A legnagyobb mértékben az MKB, a Budapest és az Erste Banké, a legkevésbé pedig az OTP-é, a K&H-é és a Raiffeisené. Mindez azt is eredményezte, hogy az OTP profit alapján számolt részesedése 43 százalékról 56 százalékra ugrott a nagybankok körében.
Csak az OTP (magyar bankjának) adózás utáni eredménye 159 milliárd forint volt, majdnem négyszer annyi, mint a második legnagyobb nyereségű konkurensé (K&H), és ötször annyi, mint a harmadik helyezett UniCredité.
Ugyanakkor az OTP számai is csökkenést mutatnak, 2019-ben a legnagyobb hazai bank adózás utáni profitja még 191 milliárd forint volt.
Csányiék újabb bankot vettek Szlovéniában, ez eddig a legnagyobb felvásárlásuk
A betétek és hitelek nőttek, itt nem volt gond
A bankok eredményromlását nem a bevételek (kamatbevételek) elmaradása okozta, és az üzleti aktivitásra sem volt panasz. A betétállományok szinte mindenhol jelentősen nőttek elsősorban a lakosság és a vállalatok járvány miatti óvatosságának köszönhetően (növekedtek a pénzügyi tartalékok). Az állami/jegybanki hitelprogramok fokozták a vállalati likviditást, és a törlesztési moratórium is volt likviditásképző hatása. Egy fontos mutató, a bruttó hitel/betét arány átlagosan csupán 61 százalék volt 2020 végén.
A nyers számok alapján a legnagyobb mértékben az MKB Banknál nőtt a betét- és a hitelállomány is. A legkisebb mértékben az OTP betétállománya és a Budapest Bank hitelállománya nőtt, de egyaránt kétszámjegyű mértékben.
Nőttek a várható hitelezési veszteségek
A jövedelmezőség csökkenése tehát a járvány elhúzódó hatásával magyarázható: nagyobb részben a várható hitelezési veszteségekre, kisebb részben a moratóriumra vonatkozó számviteli szabályok miatt megképzett kockázati költségek hatásával, írja a Portfolio.
Nem lesz most osztalék
A lap emlékeztet arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank tavaly év végén frissített vezetői körlevele elvárja, hogy a hitelintézetek 2021. szeptember 30-ig ne fizessenek osztalékot, és ne vállaljanak visszavonhatatlan osztalékfizetési kötelezettséget a 2019-es és 2020-as pénzügyi évre, illetve a korábbi évek eredményeinek terhére.
Ha minden jól megy, ősztől ebben radikális változás jöhet idehaza és az európai bankszektorban is.
